Technikatörténeti szemle 3. (1964)

KÖZLEMÉNYEK - Takács Béla: Hamuzsírfőzés a zempléni hegységben

TAKÁCS BÉLA: Hamuzsírfőzés a Zempléni hegységben A magyar ipar és kereskedelem történetében, közelebbről az ipari nyersanyagok exportjában a XVHI. század elejétől kezdve jelentős szerepet játszott a hamuzsír. Ezt a fahamuből nyert - a szappan- és üveggyártásban, valamint a textiliparban nélkülözhetetlen - vegyi anyagot /káliumkarbonát: K^CO^/ korábban csak kis mennyiségben állították elő hazánkban az ország különböző részein működő üveghuták, textil manufaktúrák szükségletének megfelelően. Amikor azonban a nyugati tőkés országok, Anglia, Hollandia, Franciaország területén a hamuzsírgyártás az erdők kipusztítása miatt nehézségekbe ütközött, a külföldi vállalkozók figyelme az aránylag még szűz területnek nevezhető magyarországi és erdélyi részekre irányult, ahonnan nyersanyagszükségletüket igyekeztek beszerezni. Nem sikertelenül, mert az óriási erdőségekkel rendelkező földesurak kész örömmel adtak bérbe a vállalkozóknak alacsony összegekért hatalmas területeket hamuégetés céljára, hogy a haszon nélkül álló erdőkből valami nyereségük legyen. Egyszerre az érdeklődés központjába kerültek az erdők, amelyek eddig az uradalmak gazdasági életében csak tűzifa, szerszámfa, makkoltatás és gubacsszedés tekintetében jöttek számításba. A magyar hamuzsír tehát megindult nyugat felé a danzigi és a trieszti útvonalon, és hamarosan keresett cikk lett a világpiacon. Számtalan kereskedő gazdagodott meg a hazánkban potom áron felvásárolt kitűnő minőségfl hamuzsíron. A divatszerüvé vált hamuzsírfőzésnek néhány évtized múlva komoly következményei lettek. Egyrészt túltermelés állott elő, ami maga után vonta a hamuzsír-árak csökkenését,másrészt pedig a lelkiismeretlen rablógazdálkodás óriási pusztítást eredményezett erdőségeinkben. Elképzelhető a pusztítás mérete, ha tudjuk, hogy