Technikatörténeti szemle 3. (1964)

KÖZLEMÉNYEK - Bogdán István: Papírmalmaink műszaki felszerelése

9. ábra. A meritőszita vázlata (a=merevitö, támasztó léccel, b=bordák, c=vizjelhuzal, d=keret, e=fedö) A nemezeit anyagrostokkal,vagyis a friss, egészen vizes papírral tele merítöszitát a merítődeszkáról a rakosőlegény vette el, aki a rakosószéknál (Gautschstuhl) állt: a kád mellett közvetlenül, gyakran vele egybeépített, általában azzal egy magasságú kóternél, amelyik deréktól lefelé védte a viztől. Ide tartozott még a kádpad (Büttenbrett) és a rakosópad (Gauschbrett). Mindkettő négylábú, a„ lacsony asztalka volt, általában 0,6 x 0,9 m-es lappal. Az elöbbin állott az üres nemes, amelyet a legény onnan elvéve a rakosőpadra tett, erre nyomta rá a merítőszitáből a friss papírt, erre megint egy nemezt, majd ismét papírt, amíg a duzma (182 nemez között 181 ív nedves papír) elkészült. A nemez (Filz) általában 0,5x0, 8 m-es nagyságú, finom posztódarab volt, a nedves papír előviztelenítésének eszköze. A XVIII. századtól kezdve vastag flanelt is használtak e célra, de inkább csak szükségből. Egy nemezkészlet 182 dbból állott.s egy-egy malomnak 2-3 készlete volt. A duzmát a rakosólegény a közvetlenül a rakosószéknél álló kádsajtőba (Büttenpresse) gyakoribb nevén a rakosósajtóba (Gautschpresse) tette víztelenítésre. - Mivel a papírkészitők sok sajtót használtak, ismerkedjünk meg vele első előfordulásánál. A sajtó (Presse) a papírmalom egyszerű gépe. A sajtóállvány felső gerendájában (csavarorsóház) mozgó csavarorsóba csavarófej és a sajtórúd - esetleg a motolla - által mozgatva - esetleg a koszorúval és a gátfával szabályozva - szorította le illetve emelte fel a nyomólapot, és így sajtolta ki az állvány alsó gerendájára, a fenéklapra helyezett duzmát vagy papírt. (1. 10. ábra) Magyarországon a