Technikatörténeti szemle 3. (1964)
Opitz László: A fogaskerék vázlatos fejlődéstörténete és a magyar mérnökök alkotómunkája a fogaskerékprofil kialakításában
Or. Vidéky volt az első, aki elméleti és kísérleti vizsgálatainak eredményeként az evolvens fogfelületek érintkezésénél fellépő nyomófeszültség kiszámítására a Hertz egyenleteket alkalmazta, a ma is használatos, felületi feszültségre számított fogaskerékméretezést elindította és a feszültség változását a kapcsolóvonal mentén felrajzolta. Korszakalkotó kezdeményezését 1908-ban az osztrák mérnökegylet folyóiratában ismertette^ Ebben a német nyelvfl tanulmányában fektette le a fogaskerék számítás alapjait és a fogdeformáció itt közölt számitásmódjával az evolvens fogaskerekek későbbi profilmodifikációjának (lenyesés) elméleti alapjait teremtette meg. A Művelődésügyi Minisztérium Miiszaki Emlékeket Nyilvántartó ésGyújtó Csoportja felkérte dr. Vidéky Emil professzort, hogy állítsa össze vázlatosan a 27 / fogaskerék kialakulására vonatkozó történeti adatokat az I. világháborúig '. Az érdekes történeti adatokat tartalmazó, dr. Vidéky által sajátkezűleg javított és aláírt, gépelt kézirat szószerinti szövege posthumus közleményként megjelent a Magyar Tudományos Akadémia Műszaki Tudományok Osztályának Közleményeiben. A kéziratban dr. Vidéky többek között leírja, hogyan jött rá az 1902-1903 évben a fogevolvens profiljának határolási szükségességére, amit akkor tulkapcsolásnak, ütközésnek, később interferenciának, másszőval alámetszésnek neveztek. Bär a XX. sz. elején elterjedt lefejtő megmunkálás felhívta a figyelmet az alámetszés kérdésére, de dr. Vidéky volt az első, aki azt helyesen felismerte és foglalkozott 28 / a fogazáshelyesbités alapelveivel ' . Erre utal Max Maag, a fogaskerékgyártás szaktekintélye dr. Vidékyhez irt 1926. nov. 24-i keleti levelében 29 /. A Ganz Vagon és Gépgyárban dolgozta kl dr. .Vidéky a Hungária-fogazás néven ismert, a mai értelemben állandó fejhézagu, általános evolvens fogazatra vonatkozó, az involut függvényre alapozott uj számítási eljárást és fogazási rendszerét. A jő üzemi tulajdonságokkal rendelkező, Hungária-fogazás számítással készült Ganz fogaskerekekkel nagy sikere volt, de a rendszeréről csak évek múlva, 1933-ban adta ki dr. Vidéky legelső pubUkációját angol nyelven 30 /. A fogaskerékgyártás egyes részterületein megfigyelt tapasztalati eredmények alapján számos táblázat és szabály született. A sokféle rendszer oka az volt, hogy geometriai úton csupán a fejátmérök összegét tudták egyértelműen meghatározni, de elosztásukat nem. A külön utakon járó és egyre bonyolultabbá váló elméleti és gyakorlati
