Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

SZEMLE - Károlyi Zsigmond: Szekeres József–Tóth Árpád: A Kelement Gottwald (Ganz) Villamossági Gyár története

tétlen ahhoz, hogy a gyár munkájának nemzetközi jelentőségét világosan megmutassa az olvasók számára, s ami egy megfelelően programozott jó szöveg áttekinthetőségének biztosításához, hatásához is feltétlenül szükséges. (És mindez nem is jelentett volna külön munkát a szerzők számára; csak az 1961 őszén a Műszaki Egyetemen rendezett transzformátorkiállitás anyagát kellett volna felhasz'nálniok,) A funkcióját vesztett képanyag esetlegességére, a kép és szöveg kapcsolatának hiányára egy-két példa; a római erőműről (1886) van egy kevés szöveg (anélkül, hogy megtudnánk; ez volt az első állandó jellegű váltakozó áramú központi városi erőmű!), kép azonban nincs. A Róma-Tivoli erőműről van ugyan egy távlati kép ("festői környezet"), de az erőműről magáról semmit nem tudhatunk meg a könyvből; sem azt, hogy mikor épült, sem azt hogy mi volt a jelentősége pedig a korabeli szakirodalomban bőséges anyag található erről is. (Ez volt az az első nagyfeszültségű állandó jellegű villamoserőátvitel, melyben megoldották a hőerőművek és a vízerőművek kooperációját, ami a modern energiagazdálkodás egyik alapelve lett.) És ha már a programozás - szerkesztés - kérdéseiről van szó, nem maradhat említés nélkül a képanyag mellett a bibliográfia szerencsétlen önálló élete sem. A bibliográfia funkciója szerint hivatkozás, utalás valamely dokumentumra, mint forrásra, vagy a szóban forgó kérdés bővebb ismertetésére. Ez ad lehetőséget a felesleges szószaporításnak, a közismert dolgok újraelmondásának elkerülésére, a szöveg redundanciájának csökkentésére. A szerzők azonban elmulasztották ennek az eszköznek a felhasználását; ezért felesleges sokszor az amit elmondanak s ezért nincsenek legfontosabb adataik megfelelően dokumentumokkal alátámasztva. És, hogy a programozás hiánya még a viszonylag sokkal jobban kidolgozott társadalmi-gazdasági oldal kérdéskomplexumának teljes és rendszerep feltárását is megakadályozta, arra is lehetne bőséges példát találni. így pl. homályban maradt a gyár engedményeseinek (Helios, Schneider and Co. stb.) működése és szerepe egyes nyugateurópai országok és Délamerika villamosításában. Homályos a gyár exportjának szerepe, súlya a magyar ipar exportjában, és méginkább a gyár szerepe más hazai iparágak - pl. a villamosgépexporttal kapcsolatos turbinagyártás - kifejlődésében stb.