Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)
Latinák István: A szentgotthárdi kaszagyár
Herz-gyártmányú, 1940-ben pedig 1 db 160 LE-s hasonló gyártmányú szivógázmotorral bővült. Az említett erőgépek nemcsak a gyárat látták el energiával, hanem az 1937. ápr. 13-án kelt szerződés értelmében Szentgotthárdot és kilenc környékbeli községet is ellátták elektromos energiával. E jelentős energia igényt 1 db 200 kW-os teljesitményíí 220/380 V-os generátor biztosítja, melyet kupfogaskerékkel meghajtott és tengelykapcsolóval oldható 200 LE-s vízturbina tart üzemben. Van továbbá 1 db 270 kW teljesitményíí generátor, amelyet a vízállás, illetve terhelés függvényeként vagy a 170LE-s vízturbina, vagy a 130 LE-s 2 hengeres szivógázmotor működtet. Gazdaságosság szempontjából rendszerint a két erőgép együttesen dolgozik a generátorral. A 115 kW-s váltóáramú generátort a 160 LE-s szivógázmotor működteti. Ez a generátor kizárólag csúcsterhelés esetén tehermentesíti a másik két generátort és csak akkor üzemel, ha kevés víz van a Rábában. Végül van még egy 110 Amp-s szinkron-generátor, mely reggel 6 órától délután 14 óráig tartó műszakban dolgozik, ez a teljesítmény tényező (cos fi) javítására szolgál. A villamos energiatelep napi generátor csúcsértéke 220 kW óránként a főműszakban és 150 kW/ó a mellékműszakban délután 14 órától 22 óráig. Az említett felhasználáson felüli elektromos energiát Szentgotthárd és környéke közvilágítására használják. Érdekes megemlíteni, hogy a jelenlegi maximális energiaigény, ha minden munkagép dolgozik 1 329 kWó. 1942-től 1960-ig sem a gépi berendezésben, sem pedig az energiaigényben jelentős változás nem volt. 1960 nyarán érkeztek meg az első egyállványos légkalapácsok a gyárba a régi, a rosszhatásfokú, költséges karbantartást igénylő farkkalapácsok helyébe. Azóta több hasonló légkalapács érkezett és került beállításra. 1961-től a fent említett 130 és 160 LE-s szivógáz motorokat, melyek fatüzeléssel üzemeltettek a gazdaságosság elve alapján 1 db 200 LE-s Diesel nyersolaj motorral cserélték ki, mely 175 kVA = 122,5 kWó-t biztosít. 13 ^ i A kaszagyári termékek piaca Az alapítás utáni első években a gyár két gyártmánya a kasza és a sarló szinte kizárólag belföldi fogyasztók részére készült. Itthon a vaskereskedőkön keresztül jutott a sarló és a kasza a fogyasztókhoz. A gyár legjelentősebb hazai vevője a "Hangya" Fogyasztási Szövetkezete volt, nagy, főleg vidéki üzlethálózatán keresztül került a gotthárdi kasza a falusi földművesek kezébe.