Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Latinák István: A szentgotthárdi kaszagyár

Az osztrák kaszagyártó üzemek vilá^iírre tettek szert és szinte egész Közép- és Kelet-Európát elárasztották termeivényeikkei. Egy 1629-ből származó adat szerint kassai és lőcsei kereskedők ezer számra hozták be Bécsből a kaszát és az olcsó dunai vizi út különösen kedvezett az osztrák kaszák kivitelének Magyar- ós Törökország felé. Hogy milyen méretű volt ez a kasza export az osztrák örököf tartományokból azt érzékelteti egy hivatalos számadat, mely szerint csak Boroszló felé 1720 és 1722 között, tehát 3 év alatt 8 224 300 darab kaszát vittek /4 a/ ki, ami tulajdonképpen csak Lengyel- és Oroszország piaca felé irányult ' '. Sajnos a Magyar- és Törökország felé lebonyolított exportról pontos számadataink nincsenek, bár erre vonatkozóan egész biztosan fellelhetők lennének pontos, megbízható adatok is, mert az osztrák kincstár a kasza kivitelre szigorú külön vámilletéket szabott ki,melynek összege egy 800 darabot tartalmazó hordó után 20 fonnt volt ' . A XVIII-XIX. századi magyarországi kovács céhlevelekben már nem történik említés a kaszáról, a magyar piacot tehát feltehetőleg ezidőben kizárólag az osztr; k ipar látta el.Az oszti.ák kaszaipar külön magyar typusú kaszát is gyártott, melyet három szélességben készített: széles: 65-75 mm, félszéles: 55-60 mm, keskeny: 40-50 mm méretbon. A legjáratosabb természetesen a félszéles volt. A magyar kaszák hossza 70-95 cm között mozgott és 5 cm-es mérethossz emelkedést mutatott. Egy méretnél hosszabb kaszát nem igen használtak. A rövidebb ka6 / szakát dombos, hegyes vidéken, a hosszabbakat az alföldön használták inkább '. A Szentgotthárdi Kaszagyár alapítása Szentgotthárd hazánk nyugati határszélén Vas megyében, az osztrák Alpok keleti nyúlványainak lábánál festőién szép környezetben fekszik.A város és az apátság nevét a XI. században élt bajorországi bencés apáttól, Szent Gotthárütól kapta. A város fekvése sik, de környéke - melyet az Alpok nyúlványai érintenek dombos és erdős. Az osztrák A Ipokban eredő Rába folyó Itt lép magyar földre. A Kába mellékvize bővizű és sebes folyású Lapincs is az A Ipokban ered és csak kis része fol>ik magyar területen, mert Szentgotthárd előtt ömlik a Rábába. Talán ez az állandóan bővizű és olcsó energiát szolgáltató folyó tette lehet v.' azt, hogy Szentgotthárdnál a volt ciszterci rend két vízimalmot üzeme Itc7 / tett. A Rába bal partján állott vízimalom a kas/agyár mai halyen volt '. (l.ábra)