Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Pongrácz Pál: Kallómalmok

A fentiekben megkíséreltük rendszerezni a kézműves gyapjúipar egyik ágának termelőeszközeit - technológiai berendezéseit és építészetét. Nem esett szó a gyapjúfeldolgozás egyéb léte sitményeiről mint pl - kártoló, tépő, ványoló malmokról. Ezek bár szorosan hozzátartoznak az iparág fejlődésének és termelésének bemutatásához - jellegüknél fogva, éppúgy mint a kallómalmok külön tárgyalhatók. Rövid tanulmányunkban nem térhetünk ki valamennyi létesítmény analizálására. Soron következő feladat ezek feldolgozása, hogy egy-egy iparág építészetét mind ipartörténeti, mind építészettörténeti technika - technológia történeti szempontból megközelítő teljességgel megismerjük. Jegyzetek 1/Boosert H. -Th. Zschietzschmann W. : Hellas und Rom. Die Kultur der Antike in Bildern. Berlin, 1936. 217. p. ésNeuburger A. : Die Technik de Altertums. Leipzig, 1920. 180-182. p. 2/Tagán Galimdzsán: A gyapjú feldolgozása a kisázsiai törököknél. Ethn. XXXI. évf. 1939. 239. p. 3/Neuburger A. i. m. 182. p. 4/Németül: walken, olaszul; qualcare, franciául: guacher, ami ide-oda huzogatást jelent. 5/Gönyei Sándor: Ősi gyapjúványoló a mezőségi románoknál. Műveltség és Hagyomány. 1960. A debreceni Kossuth L. Tud. Egy. Néprajzi Intézetének évkönyve. Szerk. Gunda Béla. 354. p. 6/ U.o. 7/ Gönyei (Ébner) Sándor: Nagybajomi kapcások ősi gyapjúkallója. Ethn. XXV. évf. 1943. 45. p. 8/ Kotnik F. : O valjanjudomacega sukna. Slovenski Etnograf II. Ljubljana 1949. 17-24. p. Lásd még Gönyei S. : Ősi gyapjúványoló 354. p. 9/ Ger ab V . : Ein Beitrag zur Geschichte der Walkerei. Wörter und Sachen XII. Heidelberg. 1929. 37-46. p. Walkmühlen, Stampwalke, Hammerwalke. 10/ Endrei Walter: Az automatagépek programvezérlésének eredete. Történelmi Szemle 1961. 1. sz. 110. p. hivatkozással F eidhau s : Die Maschine im Leben der Wölker. Basel, 1954. 184 és 215-216. p. 11/ "in uno molendino quatuor rote, quarum und rota criseum pannum pilant. "