Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Pongrácz Pál: Kallómalmok

húzópadra vagy lécpadra fektették és hengerre csavart kötelekkel kihúzatták, hogy kallás közben egyenetlenné, fodrossá vált szélei kisimuljanak. A kifeszített posztót megszárították, s ezáltal egyenletes sima anyagot kaptak. A kallási idő betar tása igen lényeges, mert tulkallás esetén a szövet szerkezete megbomlik és ráncosra tömörödik. A kallómalmok berendezéséhez a kisebb kézi szerszámoktól eltekintve nyújtó és simító alkalmatosságok is tartoznak. Több helyen prést is használtak. A kallók működtetésére a víz helyzeti vagy mozgási energiáját vizi kerekek alakítják át forgómozgássá, munkaenergiává. A két tényező; a víz és a kerék egymáshoz viszonyított helyzetétől függően az energiaátvevő szerkezeteknek különböző típusai jöttek létre. Ha a víz a kerék forgástengelye alatt folyik és a tengely alatt ütközik a lapátokba, alulcsapó vizikerékről beszélünk. Az alulcsapó járókerekek teljesítménye a folyóvíz adottságától - sebességétől, víztömegétől - és a kerék jellemzőitől - lapátfelületek nagyságától, formájától, a kerék sugarától - függ. A keréktengelyre jutó energiamennyiséget, a teljesítményt a kerületi erő (P) és a kerék nyomatéki rádiusza (R) adja meg. A kerületi erő nagysága a víz és a lapátok jellemzőiből számitható ki. Egy folyásirányra merőleges álló ütkőzőfelületre ható erő (P) az impulzus tétel alapján m/sec-ban, és g = a nehézségi gyorsulás (9,81). Miutána kerületi erő nagysága a víz sebességének négyzetével arányos, a járókerék teljesítménye a víz sebességének fokozásával növelhető legeredményesebben. Méretezés nélkül - pusztán gyakorlati tapasztalat alapján - épitett vizikerekeknél minden esetben a foly.JlLoresztmetszet csökkentésével érték el a vízoszlop sebességének növelését. Csak kivételes esetben főként mérnöki tevékenység eredményeként épültek változtatható ütközőfelületű - lapátozatü - járókerekek. Az áramló víz keresztszelvényének csökkentésére malomárkokat és csatornákarVduzzasztógátakat építettek. A duzzasztóEnergiaforrások, vizikerekek • a víz kg/m súlya, F az ütközőfelület nagysága, c = a víz sebessége