Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Pongrácz Pál: Kallómalmok

ság birtokán. Endrei Walter szerint a XTÁ-XlV. században terjednek el az ütö-törö malomfajták. Kialakulásuk azonban elterjedésüket bizonyára jóval megelőzte. Endrei hivatkozik J.Pazdur-ra, aki szerint Lengyelországban az első kölyüs malom megjelenése Á XII. Század első felében igazolható. Okleveleink a XIII. századból már számos kallómalmot sorolnak fel. Feudális hűségjutalmak, birtokadományozások között gyakran szerepelnek kallómalmok. 1225-ben egy Iván nevü lovag két kallómalmot adományoz végrendeletében a borsmonostori apátságnak. Zsigmond 1405 július 2-án keltezett adománylevelében a Léta várához tartozó három 12/ posztóványolót Kolozsvárnak adományozta. ' Középkori feljegyzések mola fullonica, mola trusatills seu erisealis, mola farinaria sive sulcotoria, daróc kárló, 13/ 14/ 15/ gubakalló,' ' daróc dürüczkölő malom ' néven emlegetik a kallómalmokat. Kolozsvárott 1497-ben a gyapjasok malmának - Molendinum Lanificum-nak nevezik a kallómalmot. " Kallómalmok mindenhol épültek, ahol folyóvíz létezett s fejlett: gyapjúfonó házi és kézműipar virágzott. Kedvező körülmények között egy településen belül számuk 15-20-ra emelkedett. A XVIII. század második felében Egerben 16 posz16/ 17/ tóványoló , Gyöngyösön a malomárkon 20 ványoló működött. ' Erdélyben egy 1839. évi statisztika szerint 415, Szentegyház falunál a Nagyhomoród nevű patakon a XIX. század második felében 15 ványolómalom*^ volt. Tatán a XVII. század végén négy kallómalom működött. A XVIII. században számuk megszaporodott. 1 Kring szerint Komáromi, Cseke, Hámor, József és Új-kalló néven ismeretesek. A XIX. század közepén Debrecen környékén is megszaporodtak a kallók. A gubások jegyzőkönyvei szerint 10 kalló dolgozott: Peceszentmártonban 3 kalló, ezenkívül a vadászi, a papfalvi, a rézi, a csillagos, a fürész, a kácsi, végül Tibold és Daróc / i 20/ határában a gödörmalom. ' A kallómalmokat, mint az őrlő, hántoló, olajmalmokat, faragó molnárok építették, akik értettek az ácsok, asztalosok, bognárok, hajóépítők mesterségéhez. Számos irott emlék bizonyítja, hogy faragó molnárok végezték a földesúri udvarházhoz tartozó malmok építését, javítását, de ők építették a városi polgárság tulajdonában lévő kallókat is. Takáts Sándor említi, hogy egy török aga a komáromi bírónak 1580-ban kelt levelében irja "lm felküldöm az molnárt malomépíteni: valami szükség az malomhoz vagy fa kell vagy kő kell, kérem kegyelme 21/ det adja kegyelmed neki". ' I. Rákóczi György a letelepedett morvái posztókészítőknek adott kiváltságlevelében" a posztókalló javítását a szomszéd molnár" -ra bizza.