Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Pongrácz Pál: Kallómalmok

posztó-szövőipar mégteljesen komplex jellegű lehetett. Erről tanúskodik a Pompejiben 1825-ben feltárt posztóüzem - fullonica -, ahol a technológia részleteire a helyiségek csoportosításából és a falakon megmaradt ábrázolásokból következtetni lehet. Az épület utcai részén négy üzlethelyiség és raktár egészítette ki az üzemet. A termelőműhelyek az épület hátsó részében az átrium köré csoportosultak. Itt volt a szövő, festő és kallóterem. A festőteremben négy különböző magasságú kád helyezkedett el. A szélső medencék között 1 m szintkülönbség volt, hogy a vizpfcegyikből a másikba lehessen átvezetni. Kivfll a terem előtt, az átrium oszlopai között vízmedence szolgált a festett posztók öblítésére. Közvetlenül a festőteremhez kapcsolódott a hat rekeszes kallókádakkal ellátott kallóterem, ahol taposták a vízben áztatott szőttest. Legvégül a kalló után egy káddal és kőasztallal fel3/ szerelt helyiség állt, ahol a posztét a kőasztalra helyezve sulykolták. A kallás a XI. századig kézi munka volt. Szappannal, kallófölddel gyúrták a posztót, amíg a szálak egybefonódtak. Leginkább lugos ritkábban savas közegben tömörítették a szövetet. A görögök és rómaiak erjesztett vizeletben és zsírral könnyen kötődő anyaggal kallattak. Még a manufaktúrák idején is használtak urint a gyapjú mosására. Ez a művelet a kibontakozó üzemi termelés korában már nemcsak az anyag egyszerű tisztítását, hanem fizikai előkészítését is jelentette. A nagyjából megtisztított gyapjút gyenge alkalikus oldatokkal (vizeletben, ammoniumkarbonáttal, kálium vagy nátriumszappannal, szódával, szappangyökérrel - qüillaja saponaria -) mosták. Az ilymódon előkészített gyapjú megmunkálása és kallása lényegesen könnyebb volt.) A kalláshoz használt kéziszerszámok megjelenésének időpontját nem ismerjük. Annyi azonban bizonyos, hogy a posztókézmfiipar kialakulása előtt már a korai háziiparban alkalmaztak kézikallókat. Ezek a primitiv kéziszerszámok évezredeken át szolgálták egyes népeknél a posztókészítést. Nálunk és még néhány keleti nép fonó-szövő háziiparában a XX. században is használtak kézi kallókat. Részletes elemzésükre most nem tértünk ki, csak a fejlődés áttekintése érdekében ismertetünk néhányat azok közül, amelyek a kallómalmok kialakulását elősegítették. A kallás - a primitiv kézi kallók megjelenésekor - mángorláshoz hasonló munkát jelentett. Némely nyelvben a kallás-ványolás szó jelentéséből is erre le4/ het következtetni. ' A nyelvi utalásokon kivül tárgyi bizonyíték is ismeretes. Győrffy István Kis-Ázsiában Ászár közelében talált kézi posztókalló szerszámot.

5

''