Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Hajnal István: A gépkorszak kialakulása

gépből. Az egyszeri finom specialitások fölött új, magasabbrendű specializálódás keletkezett, az összetett gépi mozgásoknak speciális módszerei. Majd a tulajdonképeni fonás-szövés mellett a környező munkafázisok is beleillesztődtek a gépbe; olyanok, amiknek gépesítése előbb szinte lehetetlennek tetszett, annyi egyéni figyelem s mozdulat volt szükséges hozzájuk. Ilyen pl. a gyapjúrostok egyenletes kikészítése, fésülése, egyenletes szalagokká széthúzása; mégpedig változatosan, a megkívánt minőség szerint. Vagy | például szövésnél a fonalaknak a minta változatossága szerint való beiktatása. Egymástól eredetileg teljesen távolé ső fázisokat egyszerre végez el a gép, csak az adogatás, a rostok, szalagok, fonalak kellő egymáshozvezetése állítja helyre a részletek szükséges ' egymásutánját. ­Valóban magasabbrendű tömegesítés ez; a munkagép szinte felsőbbrendű lénynek tűnik fel, átveszi az ember minden egyéni mozdulatát, figyelmét, gyakor­latát. S most már csak a felsőbb technikai szakszerűség kérdése, hogy a produk­ció minden szükséges újabb részleteket hogyan bontson fel elemi mozgásokra, fe­jezzen ki újabb alkatrészekben, s olvassza össze ezeket ismét a gépi mozgás egészével. Az első munkagépeket még az ember hajtotta, egyszerű forgató mozgás­sal, így is húszszoros, majd százszoros is volt teljesítőképességük. Az alkat­részek különösen pontos összejátéka volt szükséges arra, hogy a gépet állati, majd vízierőre bízzák, s végül a gőzzel hajtott erőgépre is. A gőzgép még nagyobb elvi csodája a technikának; de világot átalakító hatása csak akkor mutatkozott, amikor, a XIX. század első tizedeiben, a kellően tökéletesedett munkagépbe is belekapcsolhatták. Eredetileg csak egyszerűbb erőfeszítésre szánták, elsősorban a bánya­víz ki szivattyúzására. Ugy tűnik fel a kezdeti gőzgép még a Watt-félével össze­hasonlítva is, mint az egyetlen gyomorból álló véglény az állatok világában. Iga­zi finom kézműves-specializálódással kellett eztán szétvonni a processzust; a tü­„ zelés, gőzképződés, a gőzfeszülés és lecsapódás, a dugattyúmozgás, az erőátvi­tel, a mozgásszabályozás részleteit; mindegyik külön bonyolult alkatrésszé kép­ződött ki, külön mozgásaikat végül is kormányzószerkezet kapcsolta egybe. Mi­közben a gép dolgozik, egyúttal mozgatja-igazgatja saját sokféle alkatrészeit is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom