Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

SZEMLE - Fenyő József: Bogdán István: A magyarországi papíripar története 1530–1900

pictus a fogalmak és az Ipari tevékenységek meghatározására szolgáló száz szakszerű ábrája közül nyolc kifejezetten textil ás papíripari Jellegű. Nemcsak a szövés, fonás, papírkészítés van az ábrák között képviselve, hanem a kikészítő műveletek sora is, A Schola ludus a diadalmas ember sokrétű tevékenységének színhelyén; a mesterségek világában bonyolódik le s 88 szereplő mutálja be az egyes "tiszteletet parancsoló mesterségeket". Bogdán István megállapítása szerint a XVH. és a XVIII. század kulútrá11 s és technikai fejlődése tovább növeli a papírszükségletet. 1799-ben Louia Róbert feltalálja a papírgyártó gépet s ez a felfedezés merőben megváltoztatja a papírlap készítésének szinte évezredek óta kialakult müveletét. A technikai alkotásokban gazdag XXX. században olyan nagy lesz a papírszükséclet, hogy a régi nyersanyag: a rongy már nem áll elegendő mennyis égben rendelkezésre. Ezt a nehézséget F.A, Keller küszöböli ki a facsiszolat alkalmazása révén, míg a farostok kémiai feltárása A. Mitscherbach nevéhez fűződik, aki a szulfát, illetve nátroncellulóz előállításának módszerét dolgozta ki. A szerző a II. fejezetben a magyarországi papírkészítés útját rajzolja 1530-1840 között, s kifejti, hogy a három részre szakadt országban a kisipari papírkészítés az iparpolitika függvénye volt, s a Habsburgok gazdasági fejlődésünket az osztrák érdekek alá rendelték. Hosszasan foglalkozik a kötet azzal is, hogy a régi papirmalmok alapitói és tulajdonosai között - a magánszemélyektől kezdve, a közösségig minden típus fellelhető volt. A magántulajdonban levő, vagy bérlet tárgyát képező papírmalmokat általában papírkészítővel üzemeltették, de ez igen nehéz feladat volt, mert a rendelkezésre álló adatok szerint megbízható szakiparost találni és megtartani alig lehetett. A papirmalmok helyéről, berendezéséről, magukról az épületekről íe érdekes szakszerű leírásokat kapunk, ugyanis a papírkészltő telepek helykiválasztása, mind gazdasági, mind műszaki szempontból rendkívül fontos volt. Amennyire a levéltári forrásokból megállapítható, a hazai papírmalmok sorát részletezi és szakszerűen tárgyalja a gazdasági ügyeket is; pl. az anyagbeszerzést és a paplrmalom karbantartását stb. A nyersanyag beszerzése évről évre nehezebb lett, s ezt a hazai papírtermelés mennyisége és minősége sínylette meg. Ezért fordultak papirkészitóink a hulladékpapír felhasználása felé.