Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)
Hajnal István: A gépkorszak kialakulása
kozásban azonban az új szövőszék gyorsasága maga után rántja a fonálkészítés fázisait. A fonás munkája sok apró, egyéni emberi mozdulatot, figyelmet kíván;, nem lehet oly könnyen mechanizálni. Bérmunkások tömegét kell tehát beállítani, megfelelő módszerek, eszközök kiképzése nélkül erőszakosan specializálni a fonalgyártásra, valami átlag minőségre, az emberek siető, lélektelen mozdulataival. A fonalgyártás fázisát a vállalkozás kénytelen sietősen elválasztani a gyapjú előkészítésének, mosásának, kifésülésének fázisaitól. A franciáknál alkotó kézművességek dolgoznak itt is, az anyagvizsgálat, a vegyi eljárások különböző módszereivel. Az üzleti vállalkozásban e részletek alávaló, szutykos munkává válnak, a gyapjúmosó és fésülő pedig tanulatlan, megvetett, majd félelmetesen nyugtalankodó tömeggé. De még messzibb is szétterül az uszály, a paraszt is belekerül sodrába, gyapjútömegtermelésre rendezkedik be. Méginkább a nagybirtok; juhnyájait, legelőt keresve, hegyen-völgyön hajtják a nemesúr pásztorai, tönkretéve a még megmaradt termőföldeket is. A paraszt, foglalatosságának életteljességét feladva, más csak az üzletre termel; majd a városba tódul maga is. A városkormányzatoknak hamarosan törvényekkel kell kény szerit eniök a vidéket a földművelésre, a város ellátására. A vállalkozás bérmunkásának megélhetése lehetett tán jobb, mint volt önálló kézműves korában. De munkája mind egyoldalúbbá torzul az elsietett gépesítés vonzására. Márpedig az emberi természet nem tudja különválasztani a munkát s-az életet. Mába a kocsma a munka után, vagy akár mainapság a szórakoztató zene munkaközben, nem kárpótol ez az örömért, örök emberi szükségletért, amit a kicsinységekben ls önálló alkotás jelent. Egyideig úgy tűnhet föl, hogy mégis kárpótolja mindezért a társadalmat a produkció technikájának gyors fejlődése. A kézművességek tapasztalatait ösz szegyfljti s tovább tökéletesiti a vállalkozónak és a mérnöknek Intellektuális szakszerűsége. Előbb-utóbb kitűnik azonban, hogy nincs az a szakképzettség, amely a társadalom széles rétegeinek alkotó munkáját helyettesítené. A bénulás folyamata most már alulról fölfelé terjed, a vállalkozás sivár kalkulációvá válik. Bankházakká alakultak át a középkor végén az egykor oly lendülettel termelő reneszánsz-üzemek. Az igazi, modern gép nem az 6 technikai újításaikból keletkezett, hanem az északibb társadalmak szívósabban hŰbéries munkaszervezeteiből.