Technikatörténeti szemle 1-2. (1963)

Hajnal István: A gépkorszak kialakulása

kozásban azonban az új szövőszék gyorsasága maga után rántja a fonálkészítés fázisait. A fonás munkája sok apró, egyéni emberi mozdulatot, figyelmet kíván;, nem lehet oly könnyen mechanizálni. Bérmunkások tömegét kell tehát beállítani, megfelelő módszerek, eszközök kiképzése nélkül erőszakosan specializálni a fo­nalgyártásra, valami átlag minőségre, az emberek siető, lélektelen mozdulataival. A fonalgyártás fázisát a vállalkozás kénytelen sietősen elválasztani a gyapjú elő­készítésének, mosásának, kifésülésének fázisaitól. A franciáknál alkotó kézmű­vességek dolgoznak itt is, az anyagvizsgálat, a vegyi eljárások különböző mód­szereivel. Az üzleti vállalkozásban e részletek alávaló, szutykos munkává vál­nak, a gyapjúmosó és fésülő pedig tanulatlan, megvetett, majd félelmetesen nyug­talankodó tömeggé. De még messzibb is szétterül az uszály, a paraszt is bele­kerül sodrába, gyapjútömegtermelésre rendezkedik be. Méginkább a nagybirtok; juhnyájait, legelőt keresve, hegyen-völgyön hajtják a nemesúr pásztorai, tönkre­téve a még megmaradt termőföldeket is. A paraszt, foglalatosságának életteljes­ségét feladva, más csak az üzletre termel; majd a városba tódul maga is. A vá­roskormányzatoknak hamarosan törvényekkel kell kény szerit eniök a vidéket a földművelésre, a város ellátására. A vállalkozás bérmunkásának megélhetése lehetett tán jobb, mint volt önálló kézműves korában. De munkája mind egyoldalúbbá torzul az elsietett gé­pesítés vonzására. Márpedig az emberi természet nem tudja különválasztani a munkát s-az életet. Mába a kocsma a munka után, vagy akár mainapság a szóra­koztató zene munkaközben, nem kárpótol ez az örömért, örök emberi szükségle­tért, amit a kicsinységekben ls önálló alkotás jelent. Egyideig úgy tűnhet föl, hogy mégis kárpótolja mindezért a társadalmat a produkció technikájának gyors fejlődése. A kézművességek tapasztalatait ösz ­szegyfljti s tovább tökéletesiti a vállalkozónak és a mérnöknek Intellektuális szak­szerűsége. Előbb-utóbb kitűnik azonban, hogy nincs az a szakképzettség, amely a társadalom széles rétegeinek alkotó munkáját helyettesítené. A bénulás folya­mata most már alulról fölfelé terjed, a vállalkozás sivár kalkulációvá válik. Bank­házakká alakultak át a középkor végén az egykor oly lendülettel termelő rene­szánsz-üzemek. Az igazi, modern gép nem az 6 technikai újításaikból keletkezett, hanem az északibb társadalmak szívósabban hŰbéries munkaszervezeteiből.

Next

/
Oldalképek
Tartalom