Technikatörténeti szemle 1. (1962)
Edvy Gyula: A régi budai "nádori" vízmérce
machina extructa est, qua mediante e Danubio aqua Arci, sive Residentiae Regiae ad restaurationem ejus multum proficua per tubos ligneos ministratur". Azaz: ... a Zsigmond császár és király által építtetett körbástya, melyben ... gyaraki Grassalkovics Antal gróf rendeletéből ... gépet készítettek, minek segítségével a Dunából a várba, illetve a királyi palotába, annak helyreállításához fa csöveken keresztül... nagyon hasznos ... vizet szállítanak." Miller közléséből nem tűnik ki a facsővezeték építésének éve. A várpalota helyreállítása bizonyára az 1748-1777. évi Hillebrand-féle építkezésre vonatkozik, így feltehető, hogy az 1818. évi ismeretlen időben fektetett facsővezeték azonos az 1749. évi helyszínrajzon ábrázolt Grassalkovics-féle facsővezetékkel. A csővezeték 1818. és 1835. évi méreteit a 2. sz. táblázatban foglaltuk össze. eb./ A csatorna Az 1818-ban megtalált csatorra a régi erődfal - nyilvánvalóan a vízi bástya alapfala - Duna felőli f?’.síkjánál kezdődött. Kváderkövekből épült. Folytatása régi, jó állapotban talált, alapozás nélkül, kváderkövekből készült csatorna volt. Tetejét vastag kőlapok fedték. A következő szakaszt részben beomlott állapotban találták. Az oldalfalak nagyobb része azonban a mélyebb árkolás miatt rogyott le, mert azok kövei az alapozás hiányában gyenge lábon állottak. Emiatt ezt az egész szakaszt mohában szárított téglából, tölgyfagerendákon állították helyre. E csatorna a kezdeténél el volt falazva, hogy az ércből készült csap elárasztása megakadályozható legyen. A csatorna alsó vége közelében volt elhelyezve az a kő, amelyen a vízmérce ólomlapja nyugodott. A csatornának a vízkivételi aknánál végződő utolsó szakasza boltozott volt és jó állapotban találták. Az 1835. évi Gaertlgruber-féle felmérés a csatornát az 1818. évi helyre- állítás állapotában találta. A csatorna nyomvonala és metszetei azonosak az előbbivel, csupán a vízelzáró csap került lejjebb, a vízmérceakna felső végéhez. 82
