Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Domonkos Ottó - Endrei Walter: Európai textilnyomás és hazai kékfestés: a pápai kékfestő múzeum megnyitása elé

képes állapotban kerül bemutatásra a kétszinnyomásra alkalmas gép, melyet a múlt század végén helyeztek üzembe kézimeghajtásra, majd a század elején a gőzgép felszerelése után mechanikus meghajtásra állították át. Itt is magyarázó tábla adja meg a szükséges felvilágosításokat a gép feltalálásáról, magyarországi első. alkalmazásáról. A s z árí t óp a d 1 á s on a végszám kifestett kékfestő kelmékből lehet látni 5-6 véget más-más mintázattal. Ugyanitt vannak, nagy szekrényekben elhelyezve, a kézi- és gépi mintázáshoz szükséges formák,közel 2 000 darab. Az árumozgatás ötletes eszközét is itt láthatjuk egy nagy kocsikerék formájában, melyet a földszint és az emelet között csigaszerkezeten kötéllel mozgattak, erre rakták a nedves, ill. száraz árut. A tarkázóban úgy került elhelyezésre akiállítás öt tárolója, hogy a régi berendezés eredeti használatának megfelelően a helyén maradhatott. így a "tarkázó asztal" az ablak előtt áll, mint régen, mellette a "sasi", a mintázóanyag tartására szolgáló asztalka. Az asztalon félbehagyott mintázás látható, a kész darab pedig a mennyezethez erősített rudakon átvezetve a szárítás módját mutatja. A szoba közepén áll a legények és inasok hatalmas asztala, mindkét oldalról két-két sorban négy-négy, tehát összesen tizenhat fiókkal. Ezekbe rakták apróbb holmijukat, fehérneműjüket. A padlásra vezető lépcső alatt áll egy vaságy ágyneművel.A lepedő fehér, de cégjelzéssel és sorszámmal van ellátva. A szalmazsákon még derékalj is van kékmintás vászonba húzva, hasonlóan csíkos a dunyha és párna huzata is, a teritő is kékfestőből van, amint ez a régi szálláson szoká sos volt.Az egyes darabok is eredetiek, a század elejéről valók. A legények és inasok egyéb viseleti darabjaiban uralkodó volt a kékfestő,így az ingük aprómintás, a zsebkendőjük szarvasos, pettyes stb. , a kötényük sima kék volt. A tarkákét vaskályhával fütötték, hogy télen is zavartalanul lehessen dolgozni, másrészt itt aludtak az idegenből felfogadott legények is. A tarkázószoba berendezéséhez tartozott a "prés" is. Ez vastag tölgyfa oszlopokból és lemezekből áll, erős vasorsós lendkerekes csavarral. A kimángorolt, rőfbe, vagy méterbe rakott végeket préselték vele, hogy a hajtások lesimuljanak, mutatósabb legyen az árú, köny- nyebben lehessen csomagolni. Ez a nagyméretű szerszám az ablak mellett a sarokban áll.

A tulajdonképpeni kiállítás tiz tárlóban mutatja be a kékfestés történetét, főleg a pápai írott és tárgyi emlékekre építve. Ez indokolt, hiszen a folyamatosan fennálló műhelyek között ez ma a legrégibb. Fejlődése során átment mindazon sza53