Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Domonkos Ottó - Endrei Walter: Európai textilnyomás és hazai kékfestés: a pápai kékfestő múzeum megnyitása elé

ceptek lila, kék, ezüst, fekete stb, színek nyomására vonatkoznak. A vándorlásból hazatért legény 1783-ban önállósítja magát, amiről kis jegyzetfüzetében a következőket olvashatjuk a 15. oldalon: "Carl Friedrich Kluge. In Dem Jahr Nach der Gnadenreichen Geburt unsers Erlösers und Seligmachers Jesu Christi: Anno. 1 783, den 11-ten December. Habe ich in Nahmen Gottes des Vaters und des Sohnes und

des Heiligen Geistes in Scharwar meine erste Zeichen an^angen zu schlagen. ErstCFK CFK.

lieh habe ich auf die Nomro ' geschlagen Zweitens habe ich auf No: „ .. л

о I < О о 'СЬ о

geschlagen. Das 1 font Messing habe ich vor 1 6Grosschen bezahitinScharwar"^/. E bejegyzés után újabb receptek következnek a színes nyomás céljaira. Az "Eng lisch Blau" használatára vonatkozóan megjegyzi, hogy azzal kalapács nélkül lehet nyomni: "damit ohne Hamer gedruckt" . A tarkázókalapács használatára vonatkozóan ez az első hiteles adatunk, bár a ma élő mesterek közülnéhányan hallomásból ismerték ezt az eljárást a nagyfoltfelületű mintáknál. Könyvelőzék és tapéta nyomásnál közismert és általános a fakalapács használata, amint erről a 18, szá- zadi külföldi ábrázolások is tanúskodnak ' . A pozitívnyomás kétségtelen gyakorlatát bizonyítja a receptkönyv utolsó bejegyzése is, amely a "Tafell Schwartz" receptje után következik: NB. Der Druck muss wenigstens 6 bis 8 Tage auf dem Tuch sietzen bleiben ehr es gewaschen wirdt. Brobatum", és a lap alján a dátum: Carl Friedrich Kluge den 28-ten Octobr 1787"7^/

E pozitívnyomó tevékenység azonban már Pápán folyik 1786-tól, ugyanis a

. . , , / , , 71/

pozsonyi céh törzskönyvenek bejegyzése szerint Kluge Karoly mar papai mester ' ,

Műhelyét a Tapolca vize mellett létesítette, ahol ma is áll a gyár épülete. Köztudomású dolog, hogy a festőmesterséghez sok vízre van szükség. E városban ekkor már mesterként működik Merk Alajos, akit 1783-ban vett fel soraiba a pozsonyi festőcéh . Nem tartjuk kizártnak, hogy Kluge Károly egy kihalt mester műhelyét vette át Pápán, ugyanis a már többször idézett törzskönyv mesterei között 1769-ben szerepel egy Tamásy Auguszt, akinek azonban leszármazottairól semmi további hi- l. • ‘3/

runk nincs ' .

Közel húsz évvel később, 1806-ban, már mint módos polgár készít leltárt vagyonáról Kluge Károly. A szokványos berendezés mellett érdemes kiemelni .hogy külön könyvespolca is van, a rajtalevő könyvek értéke összesen 2 Ft 30 krajcár; a második szobában fortepiano áll, értéke 30 forint, régi aranyak és ezüstök 100 forint összegben, a fehérnemű és ruhák értéke 300 Ft, és végül egy "Spanis-Rohr",

47