Technikatörténeti szemle 1. (1962)
KÖNYVEK, KIÁLLÍTÁSOK - Endrei Walter: Lynn, White, jr.: Medieval technology and social change
a koraközépkori mezőgazdasági forradalmat és annak terjedését ismerteti. A harmadik végül a középkori erőgépek és alkalmazásuk történetével foglalkozik. Egyik szuggesztiv erejű gondolatmenete az, amely a kengyel elterjedése, a lovasroham csatarendszere és a feudális társadalom felépítésének összefüggése it tárja fel. Ha vitathatóknak és egyoldalúnknak tűnnek is, nem lehet teljesen elzárkózni következtetéseitől, melyeket a tanulmány végén így foglal össze: "Kevés olyan szimpla találmány van, mint a kengyel, de kevésnek volt olyan katalitikus hatása a történelemre. A hadviselés általa lehetővé tett új módszerei szükségessé tették a nyugat-európai társadalom egy új formájának a kialakítását, melyben földbirtokkal rendelkező harcosok arisztokráciája uralkodott. A lovas ember, ahogyan ezer esztendeje ismerjük, a kengyelnek köszönheti létét,mert az az embert és a paripát egyetlen harcoló egységbe kovácsolta. Az antik világ elképzelte á kentaurt, a korai középkor Európa urává tette. " Komplex érvelése a technikatörténeti argumentálás egyetlen elfogadható metodikája. Jó műszaki érzékkel, a szakmábavágó irodalom szinte hiánytalan ismeretével - pl. az avar leletanyag magyar publikációinak túlnyomó részét idézi - sokoldalú filológiai felkészültséggel, néprajzi analógiák levonásával építi fel a bizonyítást. Emellett azonban pl. lélektani érveket is használ: meghökkentő az a felismerése, hoby a perpetuuiu mobile a hindu, ill.középkori ember számára nem volt szokatlan, vagy ismeretlen gép, hiszen a hajómalmot is örökmozgónak tartotta. Hasonlóképpen uj perspektívát nyit a veteményese’'és különösen a babtermesztés vagy az elszaporodó malmok feletti duzzasztott tavakban létesített ha.tenyész- tés fehérjedús táplálékának demográfiai következményeire való utalása. A lenyűgöző forrásanyagismeret - lábjegyzetei mintegy 500 műből táplálkoznak, köztük 1960-ig terjedő lengyel, magyar és kínai is, ehhez járul 42 oldal jegyzet a könyv végén - nem zárja ki, hogy olykor hiányosan merítse ki forrásait. Azt állitja pl. , hogy a forgattyu felhasználására a termelésben, a köszörűkő hajtásán kívül a 14. századig nincs bizonyítékunk. Jóllehet más vonatkozásban említi a 11. századi Theophilus Presbytert, elmulasztja abból idézni a haranggyártási részt, melyből kiviláglik a forgattyu egykorú használata. Lynne White e könyvében a középkori technika legjobb mai ismerőjeként mutatkozik be. A mű hazai kutatásainkra is ösztönzőleg fog hatni. E.W. 254
