Technikatörténeti szemle 1. (1962)

KÖZLEMÉNYEK - Csillag Miklós - Mészáros Vince: A londoni Science Museum hajómodellje és az Óbudai Hajógyár

Az 1818. évi kevés sikerrel járt Bernhardt féle gőzhajózási kísérlet után több mint egy évtizedig nem akadt vállalkozó, aki vagyonát és energiáját dunai gőzhajó építésébe fektette volna. Közben a gőzhajózás meghódította az iparilag fejlettebb nyugati államokat, elsősorban a műszaki berendezések terén akkoriban példaképül szolgáló Angliát, ahol jelentős gőzhajóépitő ipar alakult ki, ami a gőz­hajózás komoly üzleti hasznára enegedett következtetni.Ez a körülmény felkeltette iránta néhány bécsi tőkés érdeklődését is, akik kísérletként némi pénzt adtak ösz- sze, s egy angol szakembert (Andrewst) gőzhajó építésével bíztak meg, majd 1829-ben megalapították a "Cs.kir. Szab. Első iDunagőzhajózási Részvénylársasá- got" . (K. k. priv. Erste, Donau - Dampfschiffahrts - Gesellschaft", a továbbiakban "DDSG.") A vállalkozás sikerében kevesen bíztak. Gazdasági életünk és műszaki fejlődésünk nagy úttörője, Széchenyi István is igy vélekedett: "Én is megvalék részvevős végett híva, de akkor hazánkra nézve oly kétségesnek látszott előttem e tárgy hihető sikere még, hogy én abban, ... - részt nem vettem ... Most azon­ban, - tisztán látom át ... mily áldott következései lehetnek a gőzhajózásnak ha­zánk kifejlődésére.. ." (Társalkodó 1834. 67.sz.) Közben Bécs közelében elkészült az Andrews épifecte "Franz I." - teste, s megérkezett Angliából Boulton and Watt gyárában rendelt 60 Le-s gőzgépe. Ez a gyár a legdrágábbak közé tartozott. Mint Széchenyi megjegyzi 25 %-kal vol­tak árai magasabbak más hasonló cégekénél. Híres volt azonban gyártmányainak kifogástalan minősége. Szempontunkból figyelemre méltó e cégnek az az üzleti szokása, hogy az általa épített gőzgépekhez a megfelelő hajótest rajzait is elké­szíttette, hogy így a hajótest és a gépi berendezés telj esi '5 képessége közötti ará­nyos viszonyt biztosítva, elejét vegye az esetleges panaszoknak. Ez az eddig még végig nem járt nyom esetleg az "I. Ferenc" és az azt követő néhány dunai gőzha­jónk műszaki adatainak, talán műszaki rajzainak megtalálásához is vezethet. Az új gőzhajó 1830 őszén tette első próbaútját, teljes sikerrel és 1831 tavaszától kezdve rendszeres forgalmat bonyolított le. A siker barátokat szerzett a vállalkozásnak. Széchenyi maga is a dunai gőzhajózás lelkes apostolává és a DDSG igazgatóságának tagjává lett. Ebből kifolyóan többször járt Angliában a gőz­hajózást tanulmányozni s az európai politikai hatalmi intrikák szövevényében az ügynek politikai barátokat szerezni. Közben átlagon felüli hajózási szakértővé ké­pezte ki magát. 1833-ban a DDSG igazgatóságának felkérésére új gőzhajó vásárlá­sa szándékával járt Angliában, ahol újabb szoros üzleti kapcsolatokat teremtett. 220

Next

/
Oldalképek
Tartalom