Technikatörténeti szemle 1. (1962)

KÖZLEMÉNYEK - Szabadváry Ferenc: A Selmecbányai Bányászati Akadémia úttörő szerepe a kémiai laboratóriumi oktatás kialakításában

nyiszor igazolt az élet és amelyet ma is hirdetünk,hogy csak úgy lehet eredményes a felsőoktatás, ha tudományos kutatómunka is folyik.Ebben is meglehetősen élenjáró volt az Akadémia. A 18. században még egyáltalán nem volt általános az egyetemi kutatómunka. Voltak ugyan nagy tudósok, mint Stahl, Bergman, Black, Boerhave, Hofman, Linné stb. akik egyetemi tanárok voltak, de a kor legnagyobbjai, mint Boy le, Lomonoszov, Priestley, Cavendish, Scheele, Huyghens , Marggraf, Lavoisier nem működtek egyetemen.A 18. századbeli selmeci kémia és kohászprofesszorok J ac quin, Scopoli és a már magyarországi származású Ruprecht és Patzier mind megörökítették nevüket a tudományos irodalomban. Különösen Jacquin és Ruprecht nem egy vizsgálata európaszerte feltűnést kelt )tt és hozzájárult a kémia fejlődéséhez. E helyen nem kívánok kitérni a legelső selmeci professzorok tudományos munkásságára, alaposan elemzi ezt a kérdést Proszt Jánosnak az irodalomban megadott műve.

Figyelmünket szenteljük a kémiai oktatásnak, amely téren a Selmeci Akadémia világraszóló újitást hozott, nevezetesen bevezette a kémiai laboratóriumi gyakorlatokat a hallgatók számára. Ez a tény nyilván annak köszönhető, hogy a selmeci főiskola a régi kamarai próbázó- és bányatisztképzésre épült, amely képzés kizárólag empirikus és gyakorlati volt és szoros kapcsolatban állt a környező bányaüzemekkel.

Már az 1735. évi alapitó rendelet határozottan és céltudatosan mutat rá a gyakorlati oktatás jelentőségére. Megtudjuk belőle, hogy a próbavétel és olvasztás körül előforduló műveletek begyakorlására külön laboratóriumot állitottak fel. Ennek kulcsát az "Instruens" őrizte. A tanulók a kísérletek előtt tartoztak a tanítómester előzetes concensusát és információját Kikérni, a tanitás végeztével pedig a kulcsot visszaadni.

Kifejti a rendelkezés, hogy a "Scholares"-ek "practice et manipulando" taníttassanak. A "particulariakat" vagyis az egyes elvégzendő gyakorlatokat a következőkben Írja elő:

1. A próbasúlynak, a különböző kémiai jegyeknek, a kemencéknek és méreteiknek megismerése.

2. A fa és csonthamu, továbbá az üzőkékhez csükséges egyéb dolgok megismerése. Az űzőké helyes döngölésének kipróbálása. (Űzőké vagy kupella porózus edény, melyben a tűzi úton történő arany meghatározásnál az ólom elűzése történik.)

198