Technikatörténeti szemle 1. (1962)
MŰSZAKI ÉS IPARI EMLÉKEINK - Szilágyi István - Mendele Ferenc - Pongrácz Pál: Műszaki és ipartörténeti emlékek védelme
2 ható, tehát nem is ismertethető meg egyetlen fogalmazásban, hanem esetről-eset- re külön kell elbírálni. A cél a magyar műszaki alkotások fejlődéstörténeti bizonyítékainak és emlékeinek a létesítendő Magyar Műszaki Muzeum keretében tanulságos és rendszeres összefoglalása.Ezeknek az időelőtti elkallódását és megsemmisülését kívánja meggátolni a védelem alá helyezés, mielőtt a rendszeres összegyűjtés végbemehet. A műszaki emlékek védetté nyilvánítása főképpen azoknak az értékeknek a megőrzését célozza, amelyek a fejlődés folyamatára bizonyítékul s egyben tanulságul is felhasználhatók. így védettségre tarthatnak számot a műszaki alkotások terén kezdeményező lépések és első megoldások. Bevezetett újítások és találmányok, valamint tudományos elvek uj alkalmazási módjai,különösen akkor, ha fordulatot vagy új irányt szabtak esetleg gyorsították a fejlődést, továbbá a gazdaságosság, a biztonság és a termelékenység megjavítását, növelését előidéző eljárások .módszerek gépi megoldásai, továbbá egyes tudósoknak, feltalálóknak vagy nagy technikai alkotások létrehozóinak életére és működésére vonatkozó emlékek, valamint egyes intézmények, tanintézetek, stb. gyűjteményeiben helyet foglaló és a vázolt szempontoknak megfelelő eszközök és tárgyak is. A műszaki emlékek védelméről intézkedő törvény kitágítja a műszaki emlék fogalmát, amikor kifejezi, hogy műszaki emlékké lehet nyilvánítani a műszaki emlék jellegű tárgy tartozékait, eredeti vagy későbbi ábrázolásokat, ismertetést, illetőleg azt tartalmazó iratot, valamint kismintát (modellt) is. A Magyar Népköztársaság törvénye azonban nemcsak a műszaki emlékeket védi, hanem tiszteletben részesíti a "magyar történet, tudomány és művészet emlékeit és eredményeit, mint közművelődésünk örökbecsű értékeit". Egy sor tudományos intézet .köztük az Országos Műemléki Felügyelőség létrehozásával gondoskodik a műemlékek felkutatásáról, fenntartásáról, helyreállításáról és tudományos feldolgozásáról. Ezen túlmenően gondot fordít arra, hogy a kultúrtörténet e jelentős emlékei az egész nép számára hozzáférhetőek legyenek. A műemlék fogalmát az 1949. évi 13. sz. tvr. is meghatározza. Egyre szélesebb körben válik ismertté a fogalom és a köré csoportosuló objektumok rendszerezése. Ez azonban a műemlékeket csak általánosságban determinálja azzal, hogy "a földben, a föld felszínén lévő minden olyan építmény (épület, épületrész, földön ') és tartozéka, amely kiemelkedő történeti, régészeti, képzőművészeti, ipar170