Technikatörténeti szemle 1. (1962)

Gergely Ödön: Távközlő készülékek és berendezések fejlődése Magyarországon

központ mellett.Ez időtől kezdve ez a cég gyártotta Magyarország részére az ösz- szes automata telefonközpontokat, de ezenkívül exportált is Jugoszláviába, Romá­niába, Bulgáriába és Törökországba. Az első automata telefonközpont ("Krisztina") 1928.év elején került üzem­be 5 000 vonallal. Ezt követték aztán a többi budapesti és vidéki automata központok. A fejlődést az előfizetői állomások szaporodása mutatja: 1923-ban a telefonállomások száma kb. 50 000 volt, 1930-ban " " 100000, 1935-ben " " " 120 000, 1940-ben " " " 180 000. Az interurbán hálózat is nagymértékben fejlődött ebben az időszakban. 1926-30 között megépült az első magyar távkábel Budapest és Bécs között. Ennek berendezéseit még külföldről importáltuk (Standard, London), de a következő táv­kábel (Budapest-Szeged) Összes berendezéseit (erősítő állomások, pupinfazekak) már a magyar ipar szállította. Ez időszakban még további távkábelek is épültek Magyarországon teljesen hazai gyártásból. Vivőáramu berendezést 1920-ban alkalmazott először a magyar Posta. Ez külföldi gyártmányú volt. A harmincas évek végén kezdett a magyar ipar is há­romcsatornás vivőáramú berendezéseket gyártani. Mint az előzőkből látható, a két világháború közötti időszakban a magyar híradástechnikai ipar profilja igen nagy mértékűén szélesedett és az ipari terme­lés volumenje is nagy mértékben megnőtt. A negyvenes évek végén a magyar hír­adástechnikai ipar már több 10 000 munkást foglalkoztatott. 5. AZ IPAR ÁLLAMOSÍTÁSA ÉS NAGYMÉRTÉKŰ FELFEJLŐDÉSE. - A FELSZABADULÁSTÓL NAPJAINKIG. ­(Az önálló kutatás és fejlesztés megindulása a híradástechnikai iparban.) A felszabadulás lényeges változást hozott a magyar híradástechnika terü­letén, ami döntően kihatott a híradástechnikai ipar további fejlődésére. 162

Next

/
Oldalképek
Tartalom