Technikatörténeti szemle 1. (1962)
Vajda Pál: A műszeripar és a finommechanika magyar úttörői
elfordítva, ami előfeltétele annak, hogy az indukciós árammérő függetlenül a fáziseltolódástól a tiszta wattórákat mutassa. Az egyéb készülékek (pl. Hummel, Hartmann et Braun) ezt a feladatot nem tudták megoldani. Bláthy fogyasztásmérőjének nagy előnye volt még, hogy hiányzott róla a kommutátor és a kefe, ehhez járult még kis súlya, valamint a mozgórészek egyszerűsége. Bláthy nevéhez fűződik az a megoldás is, hogy a hajtószisztém mágneses körébe (feszültségkor) mágneses mellékzárlatot alkalmazott. Ezt a megoldást általában jelenleg is alkalmazzák a fogyasztásmérők szerkesztésénél. Az 1912-ben szerkesztett és a Ganz-gyár által gyártott В-jelű fogyasztásmérőben alkalmazták először Bláthy elve szerint az árammező fékező hatását ellensúlyozó túlterhelés-kiegyenlítést. /44/ Ratkov- szky Ferenc a huszas években új típusú feszültségszabályozót, a harmincas években pedig új, olyan egyszerű automatikus feszültségszabályozó rendszert alkotott, amely már egészen kis - 1-5 kVA - teljesítményeknél is gazdaságos volt. /45/ A fogyasztásmérők fejlődéstörténetét két fő törekvés határozza meg: a mérési pontosság fokozása és olcsó, tömeggyártásra alkalmas szerkezet kialakítása. Emellett azonban döntő szempont a mérő jó villamos tulajdonságainak megtartása és a mérő könnyű és pontosra bes abályozhatósága. Mondl Ferenc és Vecsey Géza 1955-be szabadalmaztatott újtípusú háromfázisú két (három) rendszere', három (négy. vezetékes, váltakozó áramú, indukciós rendszerű villamos fogyasztásmérője a legkisebb méretek biztosításával és a mérőrendszerek célszerű új elrendezésével egyrészt kiküszöböli a nem kívánatos villamos zavarok fellépését, az addigiaknál nagyobb teljesítményű, nagyobb mérési pontc iságú, ugyanakkor többszörösen túlterhelhető. Ezenfelül eltérően az általánosan alkalmazott megoldásoktól, ahol a két- és háromrendszeres mérő különböző konstrukciós elemekből épül fel, hajtórendszereinek újszerű elrendezésével sikerült olyan megoldást találni, amelyben mindkét típus uajtórendszerei azonos méretű házban elhelyezhetők. /46/ Reich Ernő 1930-ban az akkor ismert ún. Dietze-fogó helyett egy új mérőműszert dolgozott ki, amely nemcsak áram és feszültség, hanem teljesítménytényező, továbbá a váltakozó mágneses mező nagyságának mérésére is alkalmas. Váltó- és forgóáram vezetékekben pedig közvetve a teljesítményt is méri. Ez a ma is még általánosan használt mérőműszer (Reich-fogó) vezetékbontás, illetve áramkör megszakítása nélkül végzi a mérését. /47/ Vrabély Theodot 1934-ben szabadalmazott eljárása és készüléke televíziós adások részére lehetővé 108
