Technikatörténeti szemle 1. (1962)
Vajda Pál: A műszeripar és a finommechanika magyar úttörői
E téren legjelentősebb alkotása az Oltay-rend szerű szintezőmfíszer, melyet kiváló szerkezeti adatai alkalmassá tesznek szabatos szintezések végzésére.Az egyszerű szögtükrön tett javításai alapján a szögtükör alkalmassá vált a vetítési hiba teljes kiküszöbölésére./12/ Be z z e gh László és Gyimóthy István kördiagram- tahimétere a diagramokat hordó üvegkört a távcső kétszeres szögsebességgel forgatja. Ezáltal mind a távmérő, mind a magasságkülönbség-mérő görbék pontosan körökké - különböző középpontokból, más-más sugárral húzott körökké - módosulnak. Ezeknek nagyon pontos elkészítése lényegesen egyszerűbb feladat, mint a trigonometriai görbék üvegre vitele.Az uj műszer(MOM-Ta-Dl) ezenfelül még 100-as és 200-as szorzóállandóval e’gyaránt használható távmérésre és áthajtott távcső- helyzetben tahiméterként is. /13/ Tóth Pál automatikus szintezőmuszerének (MOM-NI-B3) kompenzátora egyszerű fizikai inga és a rajta elhelyezett különleges prizma rendszer optikailag idézi elő a háromszoros szögnagyobbitást. Ez a kompenzátor sokkal pontosabb és nagyobb határok között dolgozik megbízhatóan, mint a mechanikai nagyítású ingák. Ezenkívül a felfüggesztésre használt vékony szálak arretálás nélküli védelméről is igen szellemes módon gondoskodott a tervező, úgy hogy a műszer igen erős igénybevételeknek (rázás, ütődés) a szál sérülése nélkül ellenáll. /14/ Fialovszky Lajos új mérési eljáráson és új működési elven alapuló koordinátateodolitjával közvetlenül mérhetők a sokszögvonal töréspontjainak a megelőző töréspontra vonatkoztatott Д és Д 1 koordináta-különbségei. / У x Nagy előnye ennek a mérési módszernek az, hogy ha a sokszögelés végrehajtása során közvetlenül m ért Д és koordináta-különbségeket folyamatosan hozУ x záadjuk a sokszögvonal kezdőpontjának ismert koordinátáihoz, a mérések eredményeként azonnal készen kapjuk az összes töréspontok koordinátáit. Az új ko- ordinátateodolit, mint szabatos redukáló tahiméter is használható koordinátamérőléc segítségével vízszintes távolságok közvetlen mérésére és egyetlen szorzással magasságkülönbség meghatározására. /15/ Cséti Ottó (1836-1906) bányászati és földmérési műszerek kiváló szerkesztője. Külföldön is általánosan ismert a Csétiről elnevezett bányászati gyorsszintező eljárás. A Cséti-féle akna- függélyező tükrös le olvasó be rendez és "Cséti-féle tükör'' néven a külföldi szakirodalomban is mindenütt szerepel. Tahimétere jóval megelőzte a Láska-féle tahimétert. Cséti volt az első, aki a műszerek megvilágítására az elektromosságot felhasználta. Általánosan használt találmányai még a róla elnevezett teodolit- és feszítőállvány, mérőasztal, rendszálmérő és még sok egyéb. /16/ 101
