Szunyogh Gábor: Mobileum (Tárlatvezető füzetek 3. Budapest, 2008)

Dieselmotorok - Nyersolajmotorok

DIESEL-MOTOROK R

udolf Christian Karl Diesel német mérnök 1890-ben felismerte, hogy gyújtógyertya nélkül is begyújtható az üzemanyag, ha a munkahengerben található levegőt kompresszió útján legalább 600°C hőmérsékletűre melegítjük. Ezen elv alapján 1897ben működőképes motort készített, melynek hatásfoka igen kedvezőnek bizonyult. Kiderült, hogy motorja nemcsak benzinnel, hanem annál sokkal rosszabb minőségű, olcsóbb gázolajjal is járatható. Bár a Dieselmotorok szerkezete bonyolultabb, mint az Otto-motoroké, kedvező tuljdonságaik miatt mégis széles körben elterjedtek. Nyersolajmotorok Tanulmánytárunkban a Dieselmotorok ismertetését a nyersolajon. fél-Diesel-) motorokkal kezdjük. Felépítésük a kétütemő nyersolajmotorhoz (Frischmann Gábor, Szeged, 1935, 78.29.1.) kapcsolódóan ismerhető meg. A nyersolajmotorok dugattyúja a beszívott levegőt a munkahengerben összepréseli, ami együtt jár felmelegedésével. Ezután egy szerkezet befecskendezi a nyersolajat a dugattyútérbe. Az olajsugarat egy, a hengerfejbe benyúló, kívülről felizzított felületre (izzófejre) irányítják, amelyen az olaj elpárolog, és az előzetesen már felhevített levegőben meggyullad, majd kitágulva munkát végez. Azért nevezik ezt a motortípost fél-Dieselnek, mert a levegő kompressziója nem olyan mértékű, hogy hőmérséklete elérné a nyersolaj gyulladási pontját, ezért be kellett iktatni a gyulladás folymatát elősegítő izzófejet. A fél-Diesel motorok elvét magáévá tette a korábban gőzlokomobiljairól híres HofherrSchrantz-C lay ton-Shuttle worth gyár; az I. világháború után rátért a nyersolajmotoros traktorok gyártására. Ezt képviseli az M22-es Hofherr-nyersolaj-traktor ( Hof h e rrSchrantz-Clayton-Shuttleworth Magyar Gépgyári Művek Rt., Budapest, 1926, 75.102.1.). Sorozatgyártásuk 1925-ben indult meg. Motorjuk „hihetetlenül" egyszerű szerkezetű. Hiányoztak belőle a meghibásodás veszélyt rejtő szelepek (mert kétütemű volt), nem kellett gyújtógyertyákkal bajlódni, (mert gyújtása izzítófejes), üzemanyaga olcsó volt (mert nyersolajjal üzemelt), tehát minden feltételt biztosított, ami széles körű használatához kellett. A Hofherr-traktorok gyártása, illetve fejlesztése folyamatosan zajlott, és még akkor sem maradt abba, amikor a Hofherr-Schrantz-ClaytonShuttleworth gyárat (Vörös Csillag