Szunyogh Gábor: Mobileum (Tárlatvezető füzetek 3. Budapest, 2008)

Belső égésű hőerőgépek - Zárt motorházas „modern” motorok

először Állami Csonka János Gép­gyára Rt. majd 1950-től Kismotor és Gépgyár név alatt tovább vitte elődjének gyártmányprofilját. Ezek egyike a nagyteljesítményű, széles körben használt Kováts-féle csónak­motor (Állami Csonka János Gép­gyára Rt, Budapest, 1949, 86.72.1.). Négyhengeres, négyütemű, Boxer elrendezésű ún. seprűsmotor, azaz (a mai csónakmotoroktól teljesen eltérően) a csónak végéből hosszú „seprűként" nyúlt hátra és úgy tol­ta előre a csónakot. Beindítása kurb­lival történt, ami nagy óvatosságot követelt meg. AII. világháború utáni évek ma­gyar motorgyártásának arculatát több évtizeden keresztül meghatá­rozták a Csepel Autógyár termékei. Nagyon sok egymástól többé-ke­vésbé eltérő változatukat fejlesztet­ték ki az évek során, de valamennyi alapvonása felismerhető a négyhen­geres csépel járműmotor metszetén (Csepel Autógyár, Budapest, 1951, 70.517.1.). Gyűjteményünkben olyan mo­torok is vannak, melyekhez nem kapcsolódnak külön gépészeti- vagy technikatörténeti érdekességek, de lehetőséget adnak összehasonlítás­ra, vagy egy-egy speciális motortí­pus iránt érdeklődők számára továb­bi vizsgálathoz. Ilyen a Csonka-féle boxer-motor (Állami Csonka János Gépgyára Rt., Budapest, 1949-50, 92.118.1.), a fekvő helyzetű boxer­motor (Brever, Németország, 1942, 75.313.1.), vagy a tűzoltófecskendő­motor (80.35.). Otto-rendszerű motorjaink so­rának utolsó egységét a repülőgép­csillagmotorok alkotják. Ezek kö­zül is kiemelkedik egy igen furcsa szerkezet: a Sklenár-motor (Bu­dapest, 1924-25, 70.466.1.), amely­ben nemcsak a tengely, hanem ma­guk a hengerek is körbe forognak. Ennek az újításnak az volt a cél­ja, hogy a repülőgépmotorokban oly fontos súlymegtakarítást a ne­héz lendítőkerék elhagyásával ér­jék el. A Sklenár-motorban a lendítő kerék szerepét maga a forgó mo­tortest vette át Forgó hengerei ré­vén nem volt szüksége szelepekre, így elhagyható volt a bonyolult sze­lepvezérlési mechanizmusa is. Történelmi érdekességű a 14 hengeres amerikai repülőgép-csil­lagmotorunk (The Pratt & Whitney Twin-Wasp R-1830, USA, 1940, 70.518.1.), amely a Liberátor­repülőgépekben szolgált. A csillag­motorok belső felépítésének meg­ismerésre pedig egy 22 hengeres olasz repülő gép-csillagmotor met­szete ajánlható (Olaszország, 1920, 82.194.1.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom