Szunyogh Gábor: Mobileum (Tárlatvezető füzetek 3. Budapest, 2008)

Külsőégésű hőerőgépek

A Newcomen-rendszerű gépek rendkívül rossz (kb. 1 %) hatásfokkal rendelkeztek. Hihetetlen mennyiségű tüzelőt igényeltek, roppant drágák voltak, és méretük egy kisebb gyá­réval vetekedett. Bár a XIX. század közepére teljesen letűntek a techni­ka színpadáról, jelentőségük mégis óriási volt: nélkülük nem indulhatott volna meg az a fejlődés, mely végül az ipari forradalomhoz vezetett A XVIIi. század végén már szer­te a világon dohogtak a gőzgépek, de gyakori kazánrobbanásaik fé­lelmet keltettek velük szemben. Robert Stirling skót lelkész azonban 1816-ban egy olyan hőerőgépet ta­lált fel, mely nélkülözte a veszélyes gőzkazánt, és — elvileg — jó ha­tásfokkal hasznosította a bevezetett hőt. E gépnek (melynek különböző típusait összefoglalóan Stirling-, vagy hőlégmotornak neveznek) szá­mos változata született a XIX. szá­zad első felében. Ezek közül az egyik a Rieder-féle hőlégmotor (Heinrich Cellerin, Bécs, 1850, 70.477.1.). Belsejében két, egymással össze­köttetésben lévő munkahenger ta­lálható, melyek levegővel vannak kitöltve. A nagyobb munkahengert egy kályha veszi körül, így a benne található levegő felmelegszik. Du­gattyúja ezt a forró levegőt átnyom­ja a kisebbik hengerbe, és annak du­gattyúját megemelve munkát vé­gez. Minthogy a kisebbik hengert ál­landóan hűtik, a bele került levegő is lehűl, összehúzódik és nyomása le­csökken. Ezalatt a munkahenger du­gattyúja elkezd süllyedni és a hideg levegőt visszanyomja a nagyobbik hengerbe, ahol ismét felmelegedve a folyamat megismétlődik. Egy másik Stirling-motorunk a háztartási hőlégmotor (Bécs, 1890, 70.474.1.). Az előzőtől elsősorban abban tér el, hogy a két munkahen­ger egymásba van csúsztatva. Bár a hőlégmotorok (részben máig meg­oldatlan műszaki problémák mi­att) nem tudtak úgy elterjedni, mint a gőzgépek, egyszerűségük mi­att háztartásokban és kisebb műhelyekben gyakran használták őket. Tulajdonosaiknak gépkezelőt nem kellett alkalmazniuk, nem vol­tak robbanásveszélyesek, és bár­mivel fűteni lehetett őket, akár egy konyhai tűzhelyet. A szóban forgó gép mechanizmusa nagyon különös, ezért érdemes lendítőkerekét lassan átforgatva megfigyelni a különböző csuklós karok bonyolult mozgását. Tanulmánytárunkban van egy harmadik hőlégmotor is (a hát­só polcsoron található), amely be­füthető, és működés közben is látható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom