Tóth Endre: Az élet villamos készülékei. Séta az Országos Műszaki Múzeum gyengeáramú- és erősáramú gyűjteményében (Tárlatvezető füzetek 2. Budapest, 2008)

val átitatott textíliát tekerve vibrációval a szervezetbe juttatták a gyógyszert. Ez volt a korai hisztaminkezelés. Az orvosi kvarclámpák bőrgyógyászati, valamint kozmetikai kezelésekre szolgáltak. Használatával a levegő is sterilizálódott az ultraibolya sugárzás hatására. A bőséges röntgen- és ventilcső készlet között megtalálható Lénárd Fülöp olyan katódsugárcsöve is, amilyent Wilhelm Conrad Röntgen is használt az 1 895. december végi felfedezésekor. A Budapesti Tudományegyetemen már 1 896. január első felében elkészültek az első röntgenfelvételek. Eötvös Loránd, Klupathy Jenő és Pékár Dezső készítették ezeket. A felvételhez szükség volt nagyfeszültségű influencia gépre (92.19.1.). Gyűjteményünkben nagyobbrészt diagnosztikai, kisebb részben terápiás készülékekhez vannak csöveink, továbbá a kezdetben használatos sugárvédő burák mutatják a védelem kezdetleges fokát. A klasszikus csövek még hűtés nélküliek, de a fejlettebbek a hűtés módja szerint eltérőek lehetnek, így például az izzókatódos léghűtésűek (a közismert hűtőbordákhoz hasonló megoldással), ezek az ún. diagnosztikai ventilcsövek, továbbá léteznek vízhűtéses és olajhűtéses röntgencsövek. A kiállított röntgencsöveken láthatjuk a fejlődést az érintésvédelem és a sugárvédelem szempontjából.