Kossuth Lajos és a vukovár-fiumei vasút. Kossuth Lajos levelezése Franz Kreuter bajor vasútépítő mérnökkel 1846-1848 (2006)

2. A fiumei vasúttervek a reformkorban (Eperjesi László-Krámli Mihály) 7

rendezésérül című munka, mely többek között az államköltségen építendő Budapest-Fiume vasútvonal mellett tette le a voksot. Mindez gyökeresen új helyzetet teremtett az országgyűlésen. Január folyamán a Bécsben tartózkodó, és a vasúttársaság ügyében kilincselő Kreutert fogadta Apponyi. A kancellár kijelentette, hogy támogatja a vasút ügyét, sőt azt is megígérte, hogy segít a vasút nagy ellenfelének számító Kübeck báró kamarai elnök meggyőzésében. Kreuter szerint egyébként meg kellene elégedni az 5 százalékos helyett 4 százalékos kamatbiztosítással az adott pénzügyi helyzetben.

149 Kreuter újabb levele szerint a kancellár lépéseket tett a pénz előteremtésére.

150 Pest megye követei, Kossuth és Szentkirályi Mór 1848. január 11-én mutatták be az országgyűlésen a Vukovár-Fiumei Társaság kérelemlevelét. A vasúttársasággal való alkudozás céljából kiküldött kerületi választmány elnöke Széchenyi lett. Az első ülésre február 5-én került sor. A választmány többsége kezdetben a vukovár-fiumei vasutat támogatta, de később, a Javaslat hatására, a hangulat megváltozott. A választmány utolsó, február 21 -i ülésén végül a többség leszavazta a vukovári irányt Másnap, február 22-én mutatták be a Javaslatot az országgyűlésnek.

151 1848 márciusában a gyökeresen megváltozott politikai helyzet a vasút kérdését más dimenziókba helyezte. Az alkotmányos átalakulás, a felelős kormányzat és az önálló államháztartás létrejötte feleslegessé tette a kamatbiztosítási rendszert. Magyarország állami jövedelmei lehetővé tették az államvasúti rendszer kiépítését. A fiumei vasút kiindulópontja is megváltozott: Vukovár helyett immár Buda lett. Mint láttuk, maga Kossuth is jobbnak tartotta a fővárosi kiindulópontot, és csak egyéb kényszerítő körülmények miatt volt Vukovár mellett. Az megváltozott politikai viszonyok között már ő is az új vonalat pártfogolta. E vonal kijelölésénél már egészen más szempontok domináltak, mint a vukovári vasútnál: a politikai-gazdasági centralizáció igénye, illetve nemzetiségi megfontolások, hogy a forgalmat a magyarok lakta centrum felé tereljék.

152 Az önálló magyar minisztérium által végrehajtandó 1848:XXX. te. kimondta a fő vasúti vonalak államköltségen történő megépítését, közülük elsőként és azonnal létesítendőnek a Pest-Fiume közöttit határozta meg. Rövidítések MOL Kgy. = Magyar Országos Levéltár Kossuth-gyűjtemény KMA = Közlekedési Múzeum Archívuma MMÉEK = Magyar Mérnök- és Építész Egylet Közlönye l4y Kreuter - Kossuth 1848. jan. 7. MOL KL VFVI R 108 Nr. 44. 150 Kreuter - Kossuth 1848. jan. 18. MOL KL VFVI R 108 Nr. 47. 151 Bővebben 1. Gergely 121-155. o. 152 Széchenyi egyik fő kifogása a vukovári vasúttal szemben az volt, hogy az a „.... szerb sertésgazdáknak, oláh sóvállalkozóknak és bánáti sváboknak használ inkább" 40