Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Nemes Tihamér (1895-1960)

egyedül fejlesztett és szabadalmaztatott. Nemes Tihamért - amellett, hogy elragadó ember és nagy mesélő volt - minden érdekelte, ami elektrotechnika, logika, szimuláció, mod­ellezés, a nagy „szerelme" azonban a logikai gép volt. A számítógép­korszakba - sajnos - éppen csak belekóstolt, igaz, az első hazai számítógép, az M-3 megszületését még éppen megérte, az informatika korának a hajnalán ragadta el a halál. Rövid ismeretségünk ellenére nagyon jól fel tudom idézni alakját, és vissza tudok még emlékezni az első beszélgetéseinkre. Talán 1957­ben történt, szokás szerint meglátogatott bennünket a Nádor utca 7-ben, leült az asztal sarkára és egy furcsa, fából készült szerkezetet vett elő a zsebéből, utólag derült ki a zseb-logikai gép volt. Már akkor tudta, amit - Kozma László egyetemi előadásai nyomán - mi még csak sejtettünk, hogy az elektronika korában a jövendő villamosmérnököknek már nem csak számolniuk kell, hanem egyre többet kell foglalkozniuk a mate­matikai logikával, többet, mint azt korábban tették. Ehhez a munkához pedig egy egyszerű logikai gépre lesz szükségük, valami olyasmire, mint amilyen a numerikus aritmetikai műveletek megoldásához a mérnökök által használt logarléc volt. Úgy gondol­ta, hogy a mérnökök ezt a zseb-logikai gépet mindig maguknál hordják, hogy a logikai feladataikat gyorsan ki tudják számolni. Nemes Tihamér - William Stanley Jevons (1835-1882) nyomán - kifej­lesztett egy jóval komplexebb és na­gyobb logikai gépet is - ugyancsak fából - a Jevons logikai piano másolatát, ami hasonló volt, mint a nótában a „faki­A fából készült, madzaggal mozgatott lines", mert madzag volt a húzója. A Jevons-féle logikai piano Nemes Tihamértól származó másolata gépet sajnos sohasem láttam, de mások

Next

/
Oldalképek
Tartalom