Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Kozma László (1902-1983)

Kozma László órát tart a MESz-1 jelfogós számítógép mellett mítógép volt, más, mint Kozma antwerpeni gépei, inkább a korai amerikai jelfogós gépekkel állt „rokonságban". Nem volt tárolt programú gép, az adatokat jelfogós tár, a programot adathordozó tárolta. Egy nagyméretű kártyára lehetett a program utasításait kézzel rályukasztani, amiket egy „programleolvasó" vitt be a számítógépbe. A kiinduló, decimális adatokat a gép tárolójába be kellett billentyűzni. A gép az eredményeket egy villamos vezérlésű normál Mercedes írógépen nyomtatta ki. A 2000 jelfogóból álló számolómű három szekrényben volt elhelyezve. A mesteri tervezést, és Kozma László kiváló mérnöki kvalitását jellemzi, hogy a géphez csak 10 féle jelfogót használt fel. A gépet egy 60 Volt-os egyenáramú áramforrás táplálta, a gép fogyasztása 6-800 Watt volt. A MESz I egycímű utasításokkal volt programozható, egy programlapra 45 utasítást lehetett lyukasztani, amennyiben a program több utasításból állt, akkor több programlapot kellett használni. Az adatokat decimálisán lehetett a gépnek megadni, ami azokat azonnal bináris rendszerbe kódolta át. A berendezés 8 jegyű decimális, azaz 27 jegyű bináris számokkal dolgozott. A gép 1 2 számjegyet tudott a jelfogós memóriában tárolni. Ezen kívül a gép néhány fontosabb számot is tárolt, mint például a „pí"-t. A számokat a gép lebegőpontos formában ábrázolta. A gép összesen 6000 óra alatt készült el, amiből az elvi tervezésre 1500, a mérnöki szerkesztésre és rajzolásra 1 200, a szerelésre, kábelezésre és forrasztásra 1 500, az elektromos tesztelésre 1400, a vegyes műhely-