Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Kozma László (1902-1983)

Átlagon felüli tehetségű telefonközpontos áramkör-ter­vezőként indult. A harmincas években, Antwerpenben a BELL cégnél megépítette - talán - a világ első elektromechanikus számoló-berendzéseit. A háború alatt - ahelyett, hogy nyugatra menekült volna - hazajött, ahol munkaszol­gálat és koncentrációs tábor várta. Túlélte. A háború után a villamosmérnök-képzés elindítója, a Standard gyár műszaki igazgatója. Koncepciós per - akikben bízott - elítélik, négy és fél év börtön, majd ismét ki­szabadul. Megtervezi az ország első jelfogós szá­mítógépét, a MESz l-et, ismét egyetemi tanár és akadémikus. Két embernek is nehezen elviselhető szenvedés után: ember maradt. Kozma László KOZMA LÁSZLÓ (1902-1983) Kozma László Brünben végezte el a Műszaki Egyetemet, majd fiatal vil­lamosmérnökként 1930-ban került az antwerpeni Bell Telephone céghez, ahol számos európai ország távválasztó telefonrendszerének a kidolgozásán dolgozott. Tehetségét hamarosan felfedezték, 1934 és 1938 között a vállalat 25 szabadalmat jelentett be, amiben vagy egyedül, vagy társakkal Kozma László is részt vett. 1938 elején a gyár fejlesztési igazgatója a tehetséges fiatal mérnököt bízza meg a gyár legújabb fejlesztésével, egy elektromechanikus szá­mológép megalkotásával, amihez csak a gyárban készült telefonközpontok alkatrészeit használhatta fel. Kozma örömmel látott hozzá a feladathoz, de annak katonai vonatkozásaival - saját elmondása szerint - nem volt tisztában. A világ - a harmincas években - már megértette, hogy a németek világuralmi terveit csak nemzetek közötti összefogással lehet megállí­tani, sőt azzal is tisztában voltak, hogy a következő háborúban csak azok az országok győzhetnek, amelyekben a tudományt a védelem szolgálatába állítják. A világ jobbik része önvédelemre készült, ami-

Next

/
Oldalképek
Tartalom