Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Az informatika és a számítástechnika történetéről

Hermann Hollerith renddel hatékonyabban lehet nagymennyiségű adatot feldolgozni. A harmincas években Amerikában Howard Aiken és Robert Stibitz építették meg az első két jelfogós bináris számítógépet, amelyek 1940-re készültek el. A két amerikait csak némileg előzte meg a magyar Kozma László (lásd egy külön fejezetben), akinek - Antwerpenben, a Bell Laboratóriumban - már 1 938-ra működött a telefonközpont alkatrészekből konstruált első elektromechanikus számológépe. A számítógépek fejlesztése tovább folytatódott. A világ számítástechnikájának a nagy mérföldkövei az elektroncsöves gépek, az ABC, az ENIAC, az EDVAC, a Neumann János tervezte IAS gép, amelyek nyomán megszületett a számítógépipar. A fejlődés következő állomása a félvezetők, majd pedig az integrált áramkörök és az egyre nagyobb teljesítményű gépek megjelenése volt. Ismét új mérföldkő: a személyi számítógépek, amiknek a szinte hihetetlen fejlődése ma is folytatódik. A számítástechnika fejlődése óriási hatást gyakorolt a telekommunikációra, a szórakoztató elektronikára és minden olyan tevékenységre (újság, rádió, Tv stb), ami valamilyen módon az informatikához kapcsolódott. Napjainkban vagyunk tanúi, hogy ennek a félelmetesen nagy és szerteágazó technológiának elkezdődött az integrációja, ma már nincs külön számítástechnika, távközlés, TV, rádió, mozi stb, csak elektronika és szoftver, ami mindenben megjelent és a XX. század második felében kialakult az informatizált társadalom, aminek a lehetőségei beláthatatlanok. Ezzel a kiállítással és ezzel a szerény könyvecskével a XX. század egyik legnagyobb magyar matematikusának, a számítógépek „atyjának", Neumann Jánosnak az emlékét és alkotását örökítjük meg, valamint a hatását elsősorban a magyar, de az egyetemes számítástechnikára.