Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Neumann János (1903-1957)

dik meg, mert annak - és így a számítógépnek is - az emberiség közös kin­csévé kell válnia. A jogászok tanácsára Neumann az elv leírását - amit a „First Draft ..."-ban fogalmazott meg - nyilvánosságra hozta, így az elv szabadalmaztathatatlanná vált. Ezzel Mauchly és Eckert, illetve Neumann és Goldstine között a barát­ság és a további kooperáció is megszűnt. Mauchly és Eckert hamarosan elhagyták a Pennsylvaniai Egyetemet és - végül, több lépcsőben - megalapí­tották a UNIVAC (ma UNISYS) céget, ezzel együtt az Amerikának annyi di­csőséget (és jövedelmet) hozó számítógépipart. Itt érdemes elmondani, hogy 1996-ban a hamburgi IFIP világkonferen­cián - az előadásomat követően - „nagy" vitát folytattam P. E. Ceruzzival, a Smithsonian Institution kurátorával. A vitának - nagyon szimplifikálva - az volt a lényege, hogy - ellentétben a magyarok és az európaiak felfogásával ­nem Neumann és Goldstine, hanem Mauchly és Eckert adta a legtöbbet a számítástechnikának, függetlenül attól, hogy Neumann találta-e fel a tárolt program elvét. Ceruzzi és az amerikai hallgatóság többségének az volt a véleménye, hogy Mauchly és Eckert nem csak alkotói voltak az ENIAC-nak, de az elsők, akik jövedelmező üzletet hoztak létre a találmányból. Szerintük Neumann és Goldstine jelentősége Mauchlyhoz és Eckerthez nem is mérhető, sőt, valaki megjegyezte: elhanyagolható, mert igaz, hogy Neu­mann (és Goldstine) kitűnő koponyák, igazi feltalálók voltak, de a tudományos eredményeikből sohasem tudtak üzletet csinálni, akkor pedig az elv (a tudomány) gyakorlati értéke nulla! Az amerikai felfogás szerint az értékes ember nem csak kitalál valamit, hanem arra is képes, hogy pénzt is csináljon belőle. Make Money! Arról is általában el szoktak felejtkezni, hogy amíg Neumann meg nem jelent a számítástechnika világában, a konstruktőrök - Mauchly és Eckert, sőt az angol Wilkes is - csak soros számítógépeket (ENIAC, EDVAC, majd EDSAC stb.) építettek, a világ első párhuzamos számítógépe az IAS gép volt. Később Neumann követői másolták le és fejlesztették tovább az IAS

Next

/
Oldalképek
Tartalom