Kovács Győző: 100 éve született Neumann János (Technikatörténeti monográfiák 1. Országos Műszaki Múzeum, Budapest, 2003)

Neumann János (1903-1957)

Hermann H. Goldstine (jelfogós) számítógépeknél ezerszer gyorsabban, elektroncsövekkel fog működni. A számológép (a gép első változata ugyanis nem volt tárolt prog­ramú, ezért - a mi meghatározásunk szerint - nem volt számítógép) Neumann-t nagyon érdekelte, mert akkor éppen az atombombával kapcsolatos lökéshullámok számításával foglalkozott, és ezért ­rövid idő alatt-óriási mennyiségű matematikai feladatot kellett volna kiszámolnia, ami - megfelelő berendezés hiányában - szinte reménytelen vál­lalkozás volt. A berendezés azért is felkeltette Neumann érdek­lődését, mert matematikusként mindent szeretett numerikusan is kiszámolni. A munkatársai ezt a tulajdonságát már ismerték, ugyanis - amikor egy prob­lémát elméletileg már megoldottak - azonnal következett az ismert „neu­mann-i" kijelentés: „No, akkor nézzük meg numerikusan is!" Neumann hamarosan meglátogatta az ENIAC-ot, csatlakozott a számítógép prog­ramhoz, egy év múlva már a program igazgatója volt. Az ENIAC 1946-ban állt üzembe. A számítógéppel kapcsolatban ­azóta is - többen vitatják, hogy melyik számoló-berendezés volt az első a világon, és ki is volt annak az alkotója. Az világos, hogy az ENIAC-ot John Mauchly és Presper Eckert tervezte és építette, de az már közel sem biztos, hogy az ENIAC volt-e a világ első elektronikus (számoló vagy) szá­mítógépe. Az ENIAC alapáramköreit és egyáltalán a gép alapelveit ugyanis (elektroncsövekkel lehetett számolni, a gép nem tizes, hanem kettes szám­rendszerben végezte a műveleteket, stb.), nem Mauchly és Eckert találták ki, legfeljebb „csak" alkalmazták. Igaz, az ENIAC alapelveit Mauchly és Eckert szabadalmaztatták, így - egy ideig - őket tekintették a számítógép feltalálóinak. Az elektronikus számológép kitalálója - ma már hivatalosan, de a tech­nika-történet szerint is - John Vincent Atanasoff, az Iowa State University

Next

/
Oldalképek
Tartalom