Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

A tradicionális közlekedésről - Gráfik Imre: A magyar nyereg és használata

lovas gyakran szinte állt a kengyelben, azaz nem kizárólagosan és egyfolytában csak ült a nyeregben. Másrészt az állandó és hivatásos lovas életmód, mint azt a huszárok esetében is láthattuk, szinte folyamatosan kisebb—nagyobb változtatásokat eredményezett a használt nyergeken, keresve és megtalálva az alaptípus módosításával az optimális megoldást. A hátalás népi, paraszti gyakorlatában pedig a nyeregben való közlekedés többnyire nem volt huzamosabb időtartamú. Továbbá arról sem szabad megfeledkezni, hogy az úgynevezett füredi típusú nyergek falusi, mezővárosi használatában a nyergek beszerzése (olcsóbb volta), esetleges javítása egyrészt a nyeregkészítő mesterek révén biztosított volt, másrészt — éppen az egyszerű szerkezet és a nem különleges anyagigény következtében — vannak adataink az egyszerű pótlások, javítások házilagos elvégzéséről is. Legvégül pedig kissé anakronisztikusnak ítéljük a múlt századok nyergein és lovasain számon kérni az újkor ún. modern lovaglási ismereteit, illetve a különleges és speciális igényeket kielégítő lovaglási módokat, valamint az azokat szolgáló megoldásokat. Irodalom AMADÉ László 1997. Szép rabom, madárkám. Dunaszerdahely. BALASSA Iván-ORTUTAY Gyula 1979. Magyar néprajz. Budapest. BÁLINT Csanád 1974. A gádorosi honfoglalás kori nyereg. Archeológiai Értesítő, 101. sz. 17—44. BÁTKY Zsigmond 1906. Útmutató néprajzi múzeumok szervezésére. Budapest. 1938. Tárgynév magyarázatok. Néprajzi Értesítő, XXX. 236—243. BÉRES András 1962. Terelők, terelőeszközök a hajdúsági pásztorok kezén. In.: A debreceni Déri Múzeum évkönyve 1960-1961. Debrecen, 151—203. CSEFKÓ Gyula 1922. Füredi nyereg. Magyar Nyelv, XVIII. 123. DIENES István 1972. A honfoglaló magyarok. Budapest. DOMONKOS Ottó 1991. A kézművesség szerepe a falu anyagi kultúrájának alakításában. In.: Domonkos Ottó (főszerk.) 1991. 7-154. DOMONKOS Ottó (főszerk.) 1991. Magyar néprajz III. Kézművesség. Budapest. ECSEDI István 1914. A hortobágyi pásztorviselet. Néprajzi Értesítő, XV. 21—56. ERDÉLYI János 1985. Úti levelek, naplók. Vák, szerk. és bevezette: T. Erdélyi Ilona. Budapest. FEJŐS Zoltán (főszerk.) 2000. A Néprajzi Múzeum gyűjteményei. Budapest.

Next

/
Oldalképek
Tartalom