Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)
A 18. századról - Oker László: Britek úti tapasztalatai Magyarországon a delizsánszok korában
pihentek. Noha ebben a korban már jó néhány állandó híd volt szerte Európában, a hajóhidak szakszerű tervezése és kivitelezése kivívta az utazók csodálatát. Nemcsak a pestbudait, hanem az esztergomit és a pozsonyit is megemlítik. 16 Richard Bright nagy alapossággal írja le a pest-budai hajóhidat. 1802-ben Edward Dániel Clarke a pozsonyit "nagyszerűdnek (splendid) nevezi. William Hunter szerint „ezek a hidak (...) a (..). legjobban tervezettek azok közül, amelyeket valaha láttam"} 1 A fogadók az utazók érzékeny pontjai voltak. Érthető: ha valaki hónapokat tölt távol otthonától, szeretné éjjel kényelemben kipihenni a fárasztó utazást. A négy látogatónak e tekintetben vegyesek a benyomásai. Robert Townsonnak lehetett a legnehezebben a kedvére tenni: Szentendrén, Poroszlón és Tokajban egyaránt elégedetlen volt a szállással. 18 Tiszafüreden egyáltalán nem talált fogadót, be kellett érnie a községháza egyik szobájával. Megjegyzi, hogy ez teljesen megszokott dolog Magyarországon. 19 Egyedül a győri és a kassai fogadókkal volt megelégedve. 211 William Hunter és Edward Daniel Clarke a Balkán irányából jött, nem a fejlettebb Ausztria felől, ezért ők kevesebbet panaszkodnak a fogadók miatt. Hunter, ki azt állítja, a fogadók Buda előtt rosszak, nagyra értékeli a nagyszebenit. 21 Győrött a szállóhely tűrhető, Balatonfüreden Hunter szerint — tökéletes. Csupán a rossz borok miatt kesereg. Néhány jó tanáccsal is szolgál a hazánkba készülő jámbor külföldieknek: az utazáshoz elengedhetetlen egy jó kocsi, négy erős ló (hogy elkerülhető legyen az előfogatra való hosszú várakozás), saját lepedő meg egy birkabőr, amivel a fogadók piszkos ágyneműjét takarja le az ember. 22 Clarke csak kellemes tapasztalatairól számol be. Ottjártakor, azaz 1802-ben Pesten a "Hét Választófejedelem" a legjelentősebb fogadó (the principal inn) 23 . Selmecbányán a fogadó „talán egész_ Európa legkiválóbbika, és természetesen a legtisztább a világon". 24 A kiskunfélegyházairól is pozitívan nyilatkozik. 25 Richard Bright megpróbál objektív, majdnem tudományos lenni a kérdést tárgyalva. Szerinte a magyarországi és a német fogadók hasonlók egymáshoz: nincs friss ágyneműhuzat a szobákban, melyeket az utas nem tud bezárni. A fogadósok nem vendégszeretők. 26 Másutt megjegyzi, a fogadók milyen csendesek: ennek oka, hogy az emberek szegények, a borok pedig drágák. 27 A fogadósok sokszor egyáltalán nem törődnek az utasokkal: , gyakorta megesik, hogy az utazó kipiheni magát és folytatja útját, anélkül, hogy rendelne, vagy elvárnák tőle, hogy rendeljen valamit." 1 * Clarke kedvenc fogadója, a selmeci "Hohen-Haus" tőle is kiváló minősítést kap. „Több kényelmet biztosított nekem mint bármelyik, amellyel a kontinensen dolgom volt" 201 — állítja könyvében Bright. Az ország többi fogadóját illetően véleménye igen vegyes, az elismeréstől (p. 230.), a kifejezett rosszallásig (p. 620.) terjed. Vendégszeretet, öltözködés és nyelvhasználat A hagyományos magyar vendégszeretetről szinte valamennyi útleíró megemlékezett. Egyedül Edward Dániel Clarke nem tapasztalta, ellenkezőleg: az Alföldön, Kiskunfélegyházán a fogadó vendégei meglehetősen durván viselkedtek a külországi urakkal, 30 Van, akinek nincs szerencséje. Ezzel szemben Huntert, mikor Kápolnán elő fogat-váltásra várt, a helybeli fogadós ingyen kínálta meg gyümölcsökkel és némi borral. „Ezek az :
