Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

A 20.századról - Misóczki Lajos: Turizmus a Rákosi rendszerben

kirándulóhajó az utasszállítási tervét 150%-ra teljesítette, 1951. október l-jén az élhajó kitüntető nevet, 14 alkalmazottja pedig sztahanovista címet kapott. Legtöbb fejlesztés a légi forgalomban történt, hiszen hidegháborús légkörben a polgári repülést hadi célokra is felhasználhatták. 1951-ben tíz város repülőteréről utazhattak a Magyar Légiközlekedési Vállalat gépein a kirándulók. A szállók, vendéglátóhelyek államosítása nem járt minőségi változással. Sőt, hátráltatta az elhúzódó bővítésükkel és korszerűsítésükkel a vendégek fogadását. Amíg 1950-ben a Szálloda és Élelmezési Kereskedelmi Központ 6 fővárosi és 29 vidéki szállodát felügyelt, 1954-ben a Reprezentatív Szálloda és Vendéglátó Igazgatóság 10 budapesti és 63 vidéki szállodát fogott át. Budapesten 160 ággyal megnyílt a felújított Pallace, továbbá az Astoria, Britannia (Béke), Continental, Bristol (Duna), Imperial (Szabadság), Nemzeti, Opera és az Erzsébet Szálló, de mindegyik csak átlagos vendéglátó egységgé vált. A vidéki szállók újjáépítését az 1951 januárjában megnyitott aggteleki Baradlával kezdték. 1955-ben 81 vidéki szálloda fogadta a vendégeket. Az „osztályharcos" megnyilatkozások a szállók, éttermek, kávéházak létét is fenyegették. Miskolcon például 1950-1951-től a Grand Kávéház és Étterem épületében cipőraktár, az Abbázia Étteremben készruha raktár, a Royal Étteremben pedig texdl áruház működött. Szerencsére ez a folyamat az 1950-es évek közepétől már nem fenyegette a vendéglátó intézményeket. 1954-ben Sztálinvárosban felépült a háború utáni első vidéki szálloda, az Arany Csillag. 1953-ra a lillafüredi Palota Szálló a „dolgozók üdülőpalotája" lett. Amíg Budapesten 36 kávéház és étterem már—már a luxus vendéglátást nyújtotta, vidéken mindössze 77 lépett erre a szintre. Az emberek nyaranként nagyon kedvelték az olcsó, kertes vendéglőket. Budapesten 1952-ben 16 kerthelyiség, vidéken 1955-ben 410 kertes kisvendéglő várta a betérőket. Az országos eredmény: Ev Vendéglátóhely száma 1950 5940 1955 8720 Annak ellenére, hogy a párt- és különféle politikai nagygyűléseket nem idegenforgalmi céllal rendezték, ezeknek a rendezvényeknek idegenforgalmi következményeik is voltak. A gyűléseken megjelentek közül ugyanis sokan kirándultak ismét az adott helyekre, vagy kértek beutalót a már megismert üdülőbe. A munkahelyről, olykor több településről kivezényelt lakosok ezrével özönlöttek ingyen vagy 50%-os utazási kedvezménnyel vonaton vagy különjáratú autóbuszokon a politikai nagyrendezvény színhelyére. A nagygyűlés után a főtéren vagy a szomszédos utcákban ingyen, esedeg nagyon olcsó áron lacikonyhák várták a sok ezer résztvevőt. A pécsi, tatabányai, salgótarjáni boltok üzleti forgalma „egy-egy nagy politikai rendezvény tájékán 600-szorosára ugrott, a vendéglőké, korcsmáké szintúgy" szólt az 1955. évi II. félévi statisztikai összesítés idevágó elemzése. A legtöbb politikai gyűlést (békegyűlést, szolidaritási gyűlést) Budapesten rendezték több tízezer résztvevővel. Jutott a gyűlésekből a megyeszékhelyekre és a kisebb városokba is. A számos nagygyűlés közül néhány példa. 1952. szeptember 14-én Keszthelyen Nánási