Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)
A 20.századról - Jusztin Márta: Közlekedés és idegenforgalom a két világháború között
propaganda eszköztárába, de amelyekben a ráhatás, a véleményformálás lehetősége adott volt. A vendégek személyes tapasztalatai kedvezően hatnak az országról külföldön kialakult képre. A közvetlen eszközök kategóriájába tartoztak az információkat tartalmazó prospektusok, kiadványok, plakátok. A propaganda mindkét válfajában megjelent a közlekedési szektor is. A MÁV jegyirodáinak hálózatán keresztül vállalta az idegenforgalmi szaksajtó, propaganda-anyagok eljuttatását külföldi szakmai társszervezetekhez éppúgy, mint a (találomra a telefonkönyvből kiválasztott) lakossághoz. Ez annál is jelentősebb, mert a vasúttársaság 1929-ben Európában már 674, Amerikában 4, Afrikában 9, Ázsiában 11, óceánjáró hajókon 16 értékesítési hellyel rendelkezett. 18 A vasúti kocsikban is terjesztettek szóróanyagot nevezetességekről, rendezvényekről: a „Magyarország és a Nagyvilág" először 1904-ben jelent meg a Budapestre érkező kocsikban, majd ez 1922-től rendszeresen ötvenezer példányban terjesztették. A közönséghez ily módon eljuttatott anyagok hatékonyságát már a kor szakemberei is megkérdőjelezték. A MÁV plakátokat is megjelentetett. Az „Utazgassunk hazánk földjén" 1 '1 sorozatával belső propagandát vállalt fel, a trianoni veszteségeket ellensúlyozandó, bemutatta az ország megmaradt értékeit. A krónikus pénzhiánnyal küzdő idegenforgalmi vezetés örömmel vette a Magyar Aero Szövetség „direct mail" javaslatát. Az Országos Magyar Idegenforgalmi Hivatalhoz írt feljegyzésük szerint 1938-ban 707 francia, 750 angol, 42 belga, 36 svájci, 29 holland, 20 osztrák és 14 német magángép tulajdonosának a címe volt a birtokukban. Ehhez jött még a repülőklubok tagsága, becslésük szerint 5 400 személy. A címbsta lehetővé tette, hogy olcsóbb és hatékonyabb propagandával hívják fel a figyelmüket a magyar idegenforgalmi programokra. A közlekedés különböző szervezetei, klubok, feladatuknak tekintették, hogy az ország jó hírét saját kapcsolataikon keresztül közvetlenül ápolják, építsék. Ennek egyik útja a különböző programok szervezése volt. A meghívó szervezetek különös gonddal ügyeltek arra, hogy a hazánkba érkező külföldi vendégek a lehető legjobb véleménnyel távozzanak haza. A pilótapiknikek, repülőnapok 20 sikerét már emh'tettük, és hasonló úton járt a KMAC is. Nemzetközi csillagtúrái gyakran áthaladtak Magyarországon és igen kellemes benyomásokkal távoztak a vendégek. A magyaros vendégszeretet sémájára az AutotourenBrevier szerzője megalkotta a „sehr automobilfreundliche Bevölkerung" képét. 21 Az előző oldalakon a közlekedés és turizmus kapcsolatát átteldntő vázlatrajzból előtűnik ennek a kapcsolatnak a sémája. Összefoglalva az elmondottakat: a közlekedés fejlődése vonta maga után az idegenforgalom fejlődését, térbeli kiterjedését, a vonzerők kibővülését. A közlekedés a modern tömegturizmus kialakulásának egyik feltétele, az utazás, utaztatás (viszonylagos) kényelme az utazók számának növekedésében is megjelent. A közlekedés és idegenforgalom közötti kapcsolat második lépcsőjét jelenti, amikor a közlekedési vállalatok és szervezetek szakmai eszközeikkel az idegenforgalom fejlődését segítik, és a szervezési munka egyes elemeit átveszik. A harmadik szinten a közlekedés bizonyos területei maguk is programmá váltak. A forgalomban érdekelt közlekedési vállalatok sajátos lehetőségeikkel a propagandát is elősegítették. Nem véletlen, hogy a korszakban a közlekedési szakemberek helyet kaptak az idegenforgalmi szervezetek vezetőségeiben, és előadási lehetőséget az idegenforgalom oktatásában. A két világháború közti évdzedek idegenforgalmi sikerének okai közt ezt a sokoldalú és gyümölcsöző együttműködést is meg kell említeni.
