Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

A 20.századról - Jusztin Márta: Közlekedés és idegenforgalom a két világháború között

JUSZTIN MÁRTA Közlekedés és idegenforgalom a két világháború között A technika fejlettségi foka minden korban meghatározta a közlekedés színvonalát, az pedig az emberi mobilitás lehetőségeit, térbeli kiterjedését. Különösen igaz ez az ipari forradalom, a közlekedés és az utazás kapcsolatára. A közlekedés forradalmasítása, a vasút, a gőzhajó használatának elterjedése, az utak minőségének javulása alapvetően változtatta meg az utazási lehetőségeket és szokásokat: egyre több ember tudott egyre több helyre eljutni viszonylag kényelmesen és gyorsan, ami az utazás térbeli és társadalmi kiszélesedését segítette elő. Megteremtette annak a lehetőségét, hogy akár szórakozásból is útra keljenek. A közlekedés rohamos fejlődésének is köszönhető, hog}' megszületett a modern turizmus. Dolgozatomban azt vizsgálom, hogy a két világháború közti Magyarországon a közlekedés és a turizmus kapcsolatának milyen szintjei léteztek az elsődleges és nyilvánvaló kapcsolaton, az utazók „szállításán" túl. A kezdetek A 19. század vasútfejlődése a gazdaság termelő szektorainak az érdekében állt. Annak ellenére, hogy az idegenforgalmi vonzerők bekapcsolása a vasúthálózatba még nem játszott szerepet a pályák kijelölésében, lehetőségei és hatása ezen a területen is hamarosan megmutatkoztak. A közlekedés és a turizmus közti kapcsolat első formái spontánul jelentkeztek. A vasút megléte kedvezően hatott az utazási kedvre is. Az idegenforgalmi vonzerővel rendelkező területeket könnyebben, gyorsabban, kényelmesebben el lehetett érni, ami a térség fejlődését segítette elő. Ismert példája ennek Bártfa fürdő fejlődése. Később az idegenforgalom és a közlekedés kapcsolatában megjelent a tudatos tervezés is. Ennek az együttműködések több módja volt. Elsősorban turisztikai egyesületek, főleg a Kárpát Egyesület, nagyon sokat tettek azért, hogy a vasút mellett vagy azok közelében fekvő területeket bevonják a turistaforgalomba. Ezt különböző menetjegy-kedvezmények kiharcolásával érték el. A Turisták Lapja állandó közlekedési rovatában hívta fel olvasói figyelmét a kedvezményekre. Több esetben a HEV menetrendjét is közölte.

1 A tudatos együttműködés másik formája egyes rendezvények és a közlekedés összekapcsolása. Korai példáját 1873-ban találjuk, amikor Bécsből Budapestre csak azért szerveztek különvonatot, hogy a kirándulók részt vehessenek a Szent István napi