Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)
A 18. századról - Deák Antal András: A világ első kereskedelmi térképe
DEÁK ANTAL ANDRÁS A világ első kereskedelmi térképe A 17. század kimerítő török háborúi közepette a Habsburg Birodalom hatalmi pozíciója, gazdasági ereje megfogyatkozott. Az állam a merkantilista Franciaország és Anglia példája nyomán a kereskedelem felélénkítéstől remélte megerősödését. Úgy gondolkodtak: ha a kereskedők oly mértékben gazdagodnak, amilyen mértékben a bevételük meghaladja kiadásaikat, akkor hasonlóképpen gazdagodik az ország is. Ezért aztán azt a politikát kell előnyben részesíteni, amelyik ösztönzi az exportot, és nehezíti az importot. A kereskedelmet tehát úgy kell szabályozni, hogy exporttöbbletet érjenek el és ez által fémpénz áramoljon az országba. Az elmondottak egyben azt is jelentik, hogy a kereskedelem fogalmát a korban tulajdonképpen a külkereskedelemmel azonosították. 1 Ebben a szellemben írta meg 1699-ben Luigi Ferdinando Marsigli 2 azt a török utáni Magyarországon a kereskedelem újjászervezéséről szóló tanulmányát, amelyet alább röviden ismertetünk. Ennek illusztrálására készült el a világ első kereskedelmi térképe. 3 Szerzője, Johann Christoph Müller 4 , nem szignálta művét. Általános értekezés a kereskedelemről Marsigli tanulmányára az osztrák államnak azért volt szüksége, mert Isztambul az osztrák külügyminisztériumtól javaslatokat várt a balkáni és törökországi kereskedelem felélénkítésére. Marsigli számára nem volt idegen a feladat. Amikor az általa javasolt kereskedelmi útvonalakat részletezi, a következő mentegetőzést fűzi hozzá: ,,Kérem Császári Felségeteket, hogy ne hanyagságomnak tudja be, amiért ezt az oly fontos dunai vonalat [Bécs—Isztambul] ilyen röviden írtam le, mindez azért történt ugyanis így, mivel nem akartam megismételni azt, amit Császári Felségeteknek ezen ügyben már előadtam akkor, amikor a hollandoknak a törökökkel létesítendő kereskedésére vonatkozó tervezetre reagálnom kellett. Véleményemet abban a rendben kellett kifejtenem, ahogy azt a két gróf, Strattman és Kinsky tette, és egyben még cg)' másik írásban is részletesebben nyilatkoznom kellett róla még a karlócai béketárgyalásra való elutazásom előtt". Marsigli előtanulmányokat is folytatott a témában. Erre vall értekezésének címe is, amely - német, latin és olasz szavak egyvelege (Allgemeiner Dicurs über den Traffico) - és egy angol nyelvű írás tükörfordítása. 5 Marsigli a bevezetőben elemzi a helyzetet és ennek során sürgeti, hogy az állam változtasson a kereskedelemhez való viszonyán. Az új hódítások új lehetőségeket hoztak — mondja. Ezekkel azonban csak akkor lehet élni, ha „kereskedő-barátibb" vámpolitikát
