Katona András szerk.: Közlekedés a Kárpát-medencében, Újabb kutatási eredmények (Budapest, 2003)

Gazdasági, hadügyi kérdésekről - Eperjesi László: A fiumei kikötő Magyarország nemzetgazdaságában

Fiume 1872 és 1913 között Magyarország agrár-nemzetgazdaságának export kikötője volt. 1875-ig általában a behozatali forgalom volt nagyobb, ettől kezdve a kivitel részesedése a kikötő összforgalmában állandóan emelkedett és 1888-ban érte el a csúcspontját: a 217 ezer tonna behozatallal szemben a kivitel 604 ezer tonnát tett ki, amely az összforgalom értékének 74,2%-át jelentette. Ez az arány a következő két évtizedben 50—60% között ingadozott a kivitel javára. 1913-ban a kikötő forgalmában 923 ezer tonna árubehozatallal szemben 1.2 millió tonna kivitel állt szemben, ez az összforgalom 55,4%-át képviselte. A fiumei kikötő forgalma arányosan oszlott meg a különböző származási és rendeltetési országok között. Ennek a forgalomnak a jelentőségéről akkor alkothatunk képet, ha vizsgáljuk az árunemeket és ezek megoszlását az egyes származási és rendeltetési országok között, és az adatokat szembeállítjuk Magyarország teljes külkereskedelmi forgalmának adataival. Megállapítható, hogy Fiume számos cikk behozatalában játszott kimagasló szerepet, olyannyira, hogy ezekben Magyarország összes forgalmának jó része Fiúmén keresztül bonyolódott le. A kikötő behozatali forgalma Fiume behozatali forgalmában öt főbb csoportot különböztethetünk meg: 1. élelmiszerek, 2. textilanyagok, 3. ásványok és vegyi anyagok, 4. vas- és fémipari termékek, 5. egyéb nyersanyagok. Az első csoportba tartozik a rizs, amelyből Magyarország teljes szükségletét a fiumei kikötő közvetíti, és a bor, amiből szintén az egész importforgalom Fiúméra esett. Ugyancsak a fiumei kikötőben bonyolódott le a déligyümölcs- és fűszerforgalom több mint fele, olajosmagvakból majdnem az egész importforgalom. Tekintélyes szerepe volt Fiúménak a kukoricaimportban is, bár ennek nagyobb része Romániából, más szállítási útvonalon bonyolódott le, és a kávéimportban is, ebben viszont Trieszt mindig túlszárnyalta. A textilnyersanyagok csoportjában Fiume bonyolította le Magyarország nyersjuta importjának majdnem teljes egészét és a nyerspamut import kétharmad részét. Tekintélyes forgalma volt egyéb textilanyagokban — főként fonalakban — bár az óriási mértékű teljes textilbehozatalban ez a forgalom kimagasló szerepet nem játszott. A fiumei kikötő forgalmában különös súlya volt az ásványok és vegyipari anyagok behozatalának. A kőszénben, pirszénben és kőolajban mennyiségileg mutatkozó hatalmas forgalom — 1913-ban 240 ezer tonna - elsősorban a helyi felhasználás és feldolgozás céljaira szolgált, de tekintélyes mennyiségek kerültek továbbszállításra is, különösen finomított kőolajban. Foszfátföldben Magyarország 120 ezer tonnás egész importja Fiúmén keresztül bonyolódott le, ugyanúgy a salétrom-behozatal fele és a teljes kénforgalom. Igen erős, több tízezer tonna forgalom mutatkozott a különböző egyéb ásványokban, zsíros olajokban és más vegyészeti segédanyagokban. Tekintélyes szerepet játszott Fiume a gépek, készülékek és nyersfémek forgalmában. Ugyancsak Fiúméra esett Magyarország nyersdohány-importjának fele része és a nyersbőrbehozatal számottevő hányada is.