Kaján Imre szerk.: Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció (Budapest, 1995)

KATALÓGUS 77

az úttervezéssel (útvonal-kijelölés, alapozás, kövezés, útépítmények: vámkapuk, útjelzők, útfenntartás, személyzet, útrajz és költségszámítás) foglalkozik, végül irodalomjegyzéket ad. OSZK 401.308. Ki. 17 PETZELT JÓZSEF: ELŐADÁSOK a Magyar Tudományos Egyetem MÉRNÖKI INTÉZETÉNÉL a vízmoztanbói- víz és malom építészetből az egész szöveg 564 idommal PETZELT JÓZSEF a gyakorlati mértan és vízépíteszet r.(endcs) ny.(ilvános) tanára által. 1846/47 iskolai évben PESTEN. Pest, 1847. kőnyomatos sokszorosítása kézirat 1009 oldal+4 tábla (illusztrációk) 28x23.5 cm A "hydraulika" fejezetben a kifolyás, vízmozgás csövekben, nyomás alatti térben, folyókbancsatornákban és vízütés elméletét írja le. A "vízépítészet" a vízsebesség-méréssel és mérőkkel indul, majd a támfalak, szádfalak, alapozás, vízszivattyúzás- és emelés módozatait tárgyalja. Az építési anyagok részben a beton használatára és az ártéri növényzet szerepére is kitér. A folyószabályozás-partvédelem témakörét a vízjárás-jég-hordalék kérdéskörrel vezeti be. Ismerteti az árvédelmi- és duzzasztógátak építését, azok karbantartásának követelményeit. A "Vízhaszon-cpítészet" fejezet az ivóvíznyerés és -védelem, a csatornák (vízlevezető és hajózó), a folyók hajózhatósága, vontatóutak, kikötők témaköreit, írja le. Külön, nagy részletességgel és terjedelemben írja le a vízimalmok mérnöki tudományát: a vízikerekeket, malomszerkezeteket, malomcsatornákat. A mű a XLX. század első fele legrészletesebb vízépítészeti munkája. OSZK Arch. 166.S K.I. 18 PETZVAL OTTÓ: Vízerő- és vízépítészettan (Hydraulica & Hydrotcchnia) Kiadta PETZVAL OTTÓ ezen tudományok in. kir. egyetemnél hely. Tanára Pest, 1850. kőnyomatos sokszorosítású kézirat kolligátum, 287+274 oldal, illusztrált 22,5x14x4 cm PETZVAL a "Hydraulica" bevezetőjében kijelenti "... a gyakorlat minden mérnöknek okvetlenül szükséges; de csak akkor gyakorlati térre bocsáttassék az, ha elméleti elvekkel már elégségesen el van látva..." A második kötet bevezetőjében folytatja ezt a gondolatot, mikor a gyakorlatra hivatkozókról leírja "...nem nagy barátai a mathematicának, azt elkerülik...". PETZELT tankönyvével ellentétben itt az elméleti fejtegetéseket rendre számpéldák követik. A vízsebesség-mérést itt ismerteti: úszó gömbbel, vízműtani kerékkel, PlTOT-csŐvel, vízműtani négyszöggel, BRUNTA-műszerrel (víznyomás elven működött), VOLTMANN(sicl) - szárnnyal. A vízimalmok és vízgépek tárgyalásánál már gőzgép-példákat használ! A "Hydrotechnia" (Vízépítészettan) bevezetőjében az elkészült budapesti Lánchidat a világ nyolcadik csodájaként, W. T. CLARKOT pedig halhatatlannak nevezi. Ezután a tankönyv számos példáját is a Lánchídról veszi, majd a kötet végén a hídépítészet fejezetet is a lánchidak számításával zárja. OSZK 617.976-977. K.I. 90