Kaján Imre szerk.: Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció (Budapest, 1995)

KATALÓGUS 77

11 MAGDA PÁL: Magyar országnak és a' határ őrző katonaság vidékinek leg újabb statisztikai és geográphiai leírása. Pest, 1819. 619 oldal 19x10,5x3 cm A mű négy részből áll. Az elsőben Magyarország természeti állapotát, a másodikban lakosait (nemzetek, nyelvek, vallások, mesterségek szerint, az iskolákat, stb.), a harmadikban az ország polgári állapotát (politikai berendezkedését, törvénykezését, haderejét), a negyedikben az ország "földleírását" (megyénként a nevezetesebb településekről), irodalomjegyzéket, helynévmutatót, a hibák és rövidítések jegyzékét adja, valamint megyénkénti terület-lakosságszám táblázatot. Ennél a területet "... LlPSZKYNEK tökélletes munkája szerént..."(1806.), a lakosságszámot az 1804/5. évi országgyűlés "Summarium generálé Conscriptions popularis" alapján adja meg. A "Magyarország természeti állapofja" leírásában külön taglalja a folyókat, állóvizeket, tavakat, sárvizeket, csatornákat, a hegyekben megbúvó érceket, stb. A sárvizekről megemlít "Egy író"-t, aki a Körösök és Berettyó mocsarai helyén rizst termesztene, majd emlékeztet az 1807. évi országgyűlésre, ahol a Fejér-tolnai Sárvízen 70.000 hold kiszárítása tétetett programba. A Tisza-völgy árvizei által az év nagy részében vízzel borított területeket a hajózás szempontjából veszi szemügyre: a Tiszán lefelé végig, felfelé viszont az állóvizek miatt! csak Szegedig lehet hajózni. (Itt természetesen lefelé ereszkedő, felfelé vontató hajózást kell érteni.) OSZK 216.455 K.I. 12 Ingenieurs-Directiv (Mérnöki utasítás) Buda, 1820. augusztus 23. Német nyelvű nyomtatvány színezett ábrákkal 36x22,5 cm A könyv szöveges része 26 oldalon tárgyalja, milyen követelményeknek kell megfelelnie az építési tervnek, mely szempontokra kell figyelemmel lenni a polgári épületeknél, az út-, híd-, vízépítésnél. Majd a tervek elkészítéséhez és rajzolásához, a jelentések összeállításához, a habarcs és cement előállításához ad utasítást, ezen utóbbihoz kapcsolódva külön fejezetben foglalkozik a vulkanikus eredetű építési anyagokkal, a habarcsok elkészítésének módjával az örökké - vagy csak időlegesen vízben álló falak építésénél. Az egyes fejezetekhez kapcsolódva 12 db színezett ábrát hoz: 1. Méretarányok 2. Plébánia-épület terve 3. A magassági szint-adatok térképre vitele 4. Az útépítéshez nívó- és hossz-szelvények elkészítése 5. Hidak méretezése a vízjáráshoz igazodva 6-7. A vízépítésnél szükséges felvételek 8. A helyszínrajzokon, hossz- és keresztszelvényeken használatos térképjelek 9 Megyének folyó- és úttérképe 10-11. Lecsapoló csatornák 12. A "feszítőmíves" titeli Tisza-híd ábrája ld.: I. és II. színes tábla MVM D 5448 D. A. 13 HUSZÁR MÁTYÁS - BERGER LAJOS: Qucrschnittc der Donau náchst Pressburg venncssen im Jahrc 825. durch MATHIAS HUSZÁR und LUDWIC BERGER (A Duna keresztszelvényei Pozsonynál, amint HUSZÁR MÁTYÁS és BERGER LAJOS 1835-ben felmérte) 87