Kaján Imre szerk.: Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció (Budapest, 1995)

Kaján Imre: Mérnöki irányzatok a reformkorban 70

Pestet is majd' a földdel tette egyenlővé...), mégis a politikusok - így SZÉCHENYI - meggyőzését VÁSÁRHELYI és társai végezték. A döntés maga ezekben a nagy horderejű (pénzügyi, bel- vagy külpolitikai döntést is igénylő, és távlati hatású) ügyekben természetesen már politikai volt, a műszakiak - ellentétben a kisebb vízfolyások, vízrendszerek akkor már társulati szervezetben történő rendezésével - csak a döntést előkészítő anyagokat "szállították". Ez alapvető, a munkák nagyságrendjéhez méltó változás volt. Jól tükrözi ezt a megvalósításra szánt mérnöki tervek stílusváltása is, mely innentől kezdve tisztán műszaki jellegű. Nem a mérnök feladata ezeknél sem a gazdaságossági (megtérülési) számítások elkészítése, hiszen ezek az ügyek egészen más szinten dőlnek el. Szintén nem dolga semmilyen olyan feladat, amely a kitűzött cél mellé bármilyen más - hagyomány vagy más érdek mentén szerveződő - elgondolást is rendelne. Szigorú matematikai, hidraulikai, statikai megfontolások, törvények alapján álló műszaki tervek születnek, s születik majd ezek nyomán egy új Magyarország, amely a tervek megvalósultával a kapitalizmusba lép. . í 4. '... >* A Dunai mérések egyik keresztszelvénye a pest-budai Duna-szakaszról. (A szelvény vízszintes és függőleges léptéke eltérő!) Az egyes vízmélységekhez tartozó vízsebesség-értékek számadatait használta fel Vásárhelyi Pál a folyóvíz sebességéről írott elméleti tanulmányának itt. végkövetkeztetésének bizonyítására. (Katalóguson kívül) 73