Kaján Imre szerk.: Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció (Budapest, 1995)
Dr. Íjjas Gáborné: A reformkori vegyészet nagy alakjai Magyarországon 34
A magyar kémiai műnyelvnek ez a formája vált általánossá. Munkájuk eredményeként jelent meg 1844ben a "Természettudományi Szóhalmaz" címen 40.000 természettudományos fogalom "műszava", melyben valóban rengeteg képtelen túlzás volt. NENDTVTCH KÁROLY (1811-1892) nagyon meg volt elégedve ezzel a nyelvvel, büszke volt arra, hogy "nem bír egy európai nyelv is műszavakkal, melyek a tudomány mostani állásához képest olly rendszeresen, s olly következetesen volnának kidolgozva, mint hazánk nyelve". A reformkor hangulatában a nemzeti buzgalom elfogadtatta ezt a nyelvezetet. Nemcsak megalkotóik, mások is dicsérték, pl. VÖRÖSMARTY MmÁLY is lelkendezve számolt be róla az Akadémián. A korszak jelentős kémiai felfedezései hazánkban KTTATBEL PÁL (1757-1817) 1795-ben a világon először állított elő klóros meszet - úgy, hogy klórgázt oltott mésszel nyelette el - és megállapította: a klóros mész (elterjedt, de tudományos szempontból téves nevén "klórmész") jól használható ruhák fehérítésére. Ezt a felfedezését azonban nem publikálta és az angol TENNAN, amikor három évvel később ugyanerre a megfigyelésre jutott, nyugodtan szabadalmaztathatta eljárását és vagyont szerezhetett azzal, amit már KTTATBEL is felfedezett. Szerepet játszott ebben az is, hogy a magyarországi ipar nem volt olyan fejlett, mint az angol. KTTATBEL nem érezhette a gyakorlat oldaláról azt az igényt, amelyet TENNAN helyesen felismert. KiTAlBELT igen nagyra becsüli a biológia hazai történelme, sok új növényfaj felfedezése fűződik nevéhez. A magyar növényvilág legkiválóbb ismerője JÁVORKA SÁNDOR szerint az akkori Magyarországnak csaknem 4000 növényfaj közül kb. 260 olyan van, amelyet a tudományos világgal ő ismertetett meg először, s melynek latin neve után a kialakult szokás szerint "Kit" jelzés utal felfedezőjére. A kémiának ugyanilyen szorgalmas kutatója volt. A legnagyobb munkát - különösen 1813-14-ben - a hazai ásványvizek megismerésére fordította. Mintegy 150 ásványvíz analízisének leírása nemcsak hozzáértését és fáradhatatlanságát, hanem mutatja az is, hogy tudott és mert önálló utakon járni. Kémiai eszközöket tervezett, új analitikai módszereket dolgozott ki. Egyik kérvényében így ír: "mióta házamat laboratóriummá alakítottam át, a kémia területén egész csomó új felfedezést tettem". NYULAS FERENC a Radna vidéki borvizek elemzésekor széndioxidot is talált az ásványvízben, amiről megállapította, hogy húsok tartósítására használható. IRTNYI JÁNOST (1819-1895) a kémiatörténet a zajmentesen gyúló gyufa feltalálójának és a reformkor legtehetségesebb magyar vegyészének tartja. 0 alapította az első magyar gyufagyárat Pesten 1840-ben, ahol 50-60 munkással félmillió gyufát állított elő naponta. IRINYT nemcsak gyárával tett sokat az ország gazdasági fellendülése érdekében, hanem KOSSUTHTAL együtt harcolt hazánk iparosításáért. A hazai gyufaipar fejlesztésében végzett munkájáról KOSSUTH LAJOS így ír 1842-ben: "ezen iparág a maga mostani tökélyét IRTNYI úrnak köszönheti". Tevékenyen közreműködött az Országos Iparegyesület létrehozásában is. GÖRGEY ARTÚR (1818-1916) prágai kémiai tanulmányai során a kókuszdióolaj zsírsavainak vizsgálatakor kimutatta - a nagyhírű német vegyész LTEBTG által felfedezett zsírsavakon kívül - a kaprinés laurinsavat is. Eredményeit 1848-ban a Bécsi Tudományos Akadémia folyóirata és LiEBlG Annalen-je is leközölte, ILOSVAY LAJOS magyarra lefordítva is kiadta 1907-ben. 36
