Kaján Imre szerk.: Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció (Budapest, 1995)
Dr. Deák Antal András: A Reformkor Mérnöke - Vásárhelyi Pál 13
DR. DEÁK ANTAL ANDRÁS A REFORMKOR MÉRNÖKE - VÁSÁRHELYI PÁL Szepes-Olasziban (Wallendorf, ma Spisské Vlachy) született a "nemzeti tudat ébredése" korában. 9 éves koráig Szepes-Olasziban élt, itt kezdte elemi iskoláit is. Miskolcon algimnáziumi tanulmányait végezte, majd Eperjesen filozófiát tanult. 1814-1815-ben LOSONCZT JÓZSEF, Borsod vármegye "Indsinőrje" mellett gyakornokoskodott. A Budapesti Műszaki Egyetem elődjét, az "Institutum Geometricum"-ot két szemeszter alatt elvégezte, minden tárgyból "eminens" osztályzatot kapott. 22 évesen, 1816. november 30-án kapta kézbe mérnöki oklevelét. 1817-1818 között Zemplén és Veszprém megyékben úrbéri- és erdő-felmérésekkel foglalkozott. "Ezek után ...a Tisza folyó egy szakaszúnak, majd a Körös-, Berettyó és a vele összköttetésben lévő' többi folyónak hydrográfiai, hydrometriai felmérésével bízták meg, ...majd a magyarországi Duna szakasznak az osztrák határtól Péterváradig való felméréséhez helyezték". Ezeken a nagyszabású - szakértelmet és precizitást igénylő - munkákon kiváló vízmérnökké érett és gyakorlati ismeretet szerzett legproblémásabb folyóink: a Körösök, a Tisza és a Duna vízviszonyairól. Vezető mérnöke az ugyancsak nagyérdemű HUSZÁR MÁTYÁS volt. 1819-1829-ig HUSZÁR MÁTYÁS keze alatt dolgozott. Az ő irányításával a szintező műszerek használatában, a folyópartok szintezésében, a sodorvonal, a mederfenék esésviszonyainak megállapításában és a mocsarak felmérésében nagyfokú jártasságra tett szert. Legjelentősebb elméleti munkáját, az "Introductio in praxim triangulationis"-t, melyhez egy 14 oldalas német nyelvű kiegészítést is csatolt a nehezebb háromszögelési feladatok megoldásának elősegítésére: "Auflösung einiger wichtigen Aufgaben als Beitrag zum geometrischen Trianguliren", 1827-ben írta. Ezen utóbbi 12 paragrafusban 12 gyakorlati példát fejt ki a mérőasztal használatára vonatkozóan német nyelven. Az előbbi, a részletesebb elméleti munka, 24 ábrához rendelve a háromszögelés, magasságmérés és fixpont-kijelölés elvégzéséhez egzakt matematikai módszereket és levezetéseket ad latinul, s általa a matematika tudományának is magas szintű ismerőjének bizonyul. Két évvel később ezen munkájának kiegészítése képpen "Matematikai találmány" címmel jelent meg írása a Tudományos Gyűjteményben (1829. 13.évf. 4. köt. 124-125.lap.). 1829-ben VÁSÁRHELYT PÁLT "A Helytartótanácsnak 1829. április 14-én kelt, 10315. sz. rendeletének megfelelően 4 konvertibilis floréna napidíjjal az említett Duna-felmérés igazgató mérnökévé, és egyben az al-dunai szakasz királyi ideiglenes hajózási igazgatójává nevezték ki". VÁSÁRFíELYi alapos munkát akart végezni. A korábbi felmérések, pl. az 1829. évi, csak helyenként terjedtek ki az árterületekre és a partok mentét Kömlődig csak 700-800 öl mélységben mérték fel. 1830-ban VÁSÁRHELYT a méréseket kiterjesztette az egész árterületre. Az állapotokat részben már meglévő hatósági térképek, részben pedig új felmérések alapján Dévénytől Péterváradig térképeken rögzítették. 1831-ben szintezési munkákat végeztek, a folyó korábbi felvétele óta bekövetkezett mederváltozásokat felmérték, a térképeket kiigazították Petronelltől Dévényig. 1832-ben a Szentendrei sziget alsó végétől Budáig a folyót beszintezték, hossz- és keresztszelvényeket rajzoltak, ugyanezt elvégezték Új-Palánkától a Vaskapuig, s ennek a szakasznak a hossz-és keresztszelvényeit is elkészítették. 1833-ban Péterváradtól Uj-Palánkáig ártereivel együtt felvették és szintezték a Dunát, a hossz-és keresztszelvényeket szondázták. SZÉCHENYI diplomáciai erőfeszítéseinek köszönhetően - amit a korábbi években nem tehettek meg - a török oldalon is Orsóvá tói a Traján-hídig elvégezték a szükséges méréseket. Munkakörülményeikről egyik beosztott mérnöke később így emlékezik: "...31. júliustól 20. novemberig 833....nagy részént őszi időt, egy falombokkal összve font kunyhóban töltvén el, a lég 13
