Kaján Imre szerk.: Vásárhelyi Pál és a reformkori mérnökgeneráció (Budapest, 1995)
KATALÓGUS 77
136 DRAKE: Dainpf-Schiff auf der Donau erbaut als Vorspanns-Boot von Anton Bcrnhard et Comp: (Gőzhajó a Dunán. Épült vontatóhajónak ANTON BERNHARD és Társasága által) Készült: 1818. kőnyomat km: 41,8x55,7 cm lm: 51,7x64,1 cm jelzete jobbra lent: "P.... fec. 1818." A kép előterében Bernhard gőzhajója, a "Carolina". A rajz tulajdonképpeni tárgya a hajógépek szerkezetének, mint újdonságnak ismertetése. A gépészet a hajótest középrészén helyezkedik el. Elöl a gőzfejlesztő kazán, mögötte a tűztér. A kazántérből vízszintes helyzetű dugattyú nyúlik ki, mely a fogaskerék-párokat áttételel mozgatja. A hajó irányítása a gépészet mögötti hídról mozgatott falapáttal történik. MVM 24.470 K.I. 137 [BERNHARD ANTAL gőzhajója, a "Carolina"] Az első jól használható dunai gőzhajó építője és üzemeltetője - a németeket és osztrákokat is megelőzve - a pécsi BERNHARD ANTAL (1799 -?) volt. Saját tervei alapján építette 1817-ben a "Carolina" gőzhajót, amellyel 15 évre a Dunán való gőzhajózás privilégiumát is elnyerte. Gőzhajója és a hajógépekkel kapcsolatos más találmányai kitűnő műszaki érzékről tanúskodnak. Feltaláló, mégis őt tekinthetjük az első magyar hajóépítő mérnöknek. Vállalkozása gazdaságilag nem bizonyult életképesnek. A "Carolina" úgy volt megszerkesztve, hogy nemcsak teher-, hanem utasszállításra is alkalmas uszályt tudott vontatni. Hajójának hasznosítása érdekében BERNHARD ANTAL 1820 márciusában Pest város tanácsához fordult, hogy engedélyezze az átkelő hajóforgalom megindítását Pest és Buda között. Képünk a pest-budai átkelőjárat egykorú ábrázolása. A rendszeres átkelőjárat 1820. július 1. és november 2. között működött. BERNHARD korai személyszállítási kísérlete azonban nem vezetett kellő gazdasági eredményre. Ebben az időben - képünkön is látható - hajóhíd kötötte össze Pestet Budával: a hídtársaság kiváltságot élvezett. A Városi Tanács csak úgy engedélyezte a hajóközlekedést, ha az átkelő utasok a hajófuvaron kívül a hídvámot is megfizetik a bérlőknek. Ezt a felemelt költséget azok az utasok sem vállalhatták, akik egyébként szívesen keltek volna át hajóval a túlsó partra. így a hajójáratot a következő évben már nem indították. E. L. 138 LUDWIG ROHBOCK: Ó-Budai Hajógyár - Schiffswerft zu Alt Ofen. Druek er Verlag v. G.G. Lange in Darmstadt. Lauffer és Stolp bizományában Pesten, papír, acélmetszet 15,5 x 21 cm A reformkor gazdaságilag is sikeres hajóépítő mérnöke és vállalkozója két angol: JOHN ANDREWS és JOSEPH PRTTCHARD volt. Az általuk építendő gőzhajók üzemeltetésére 1929-ben Bécsben megalakult a "Donau Dampfschiffartsgesellschaft" (DDSG). "Első Császári és Királyi Dunagőzhajózási Társaság" (DGT), amely BERNHARD ANTALT követően Ausztriában és Magyarországon szabadalmat nyert a dunai gőzhajózásra. Az első általuk épített gőzhajó a "Franz I." 1830. szeptember 4-én kezdte meg próbaútját. A "Franz I." sikeres útjai ellenére 1830 őszére csőd szélére jutott a DGT. SZÉCHENYI ISTVÁN és a bécsi banktőke felismerve a dunai gőzhajózás jelentőségét talpraállította a DGT-t. 1836-ban a DGT-nek 19 hajóállomása működött Magyarországon, 1937ben már 6 hajója járta a Dunát. 1836-ban SZÉCHENYI ISTVÁN kezdeményezésére Óbudán épült meg a társaság téli kikötője és hajóépítőműhelye. 136
