Frisnyák Zsuzsa: Baross Gábor 1848-1892 (1992)

Baross Gábor a vasminiszter - 1. Az infrastruktúra fejlesztése

Baross Gábor a vasminiszter Baross Gábor 1848. június 6-án született a Trencsén megyei Pruzsinán. Egyetemi tanulmányai után Trencsén megyében köztisztviselői pályára lépett Megalapította és szerkesztette a Vágvölgyi Lapot 27 éves korában, 1875-ben országgyűlési képviselővé választották. A tehetséges, nagy munkabírású fiatalember általános figyelmet keltett a képviselőházban. 35 éves korában a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztérium államtitkárának nevezik ki, majd 1886-tól 1889-ig a tárca minisztere. 1889-ben elgondolásai alapján létrehozzák a Kereskedelemügyi Minisztériumot, melynek szintén az élére kerül. 1892-ben az al-dunai folyamszabályozási munkálatok megtekintése közben tüdőgyulladást kapott, ágynak dőlt, s pár nap múlva, 1892. május 9-én meghalt Még csak 44 éves volt. Emlékének az egész ország mély és őszinte gyásszal adózott. Tisztelték és szerették. A képviselőház felfüggeszti ülését, országszerte meghúzzák a harangokat. A századvég Európájához gyors ütemben felzárkózó magyarországi polgárság kiemelkedő alakját veszítette el hirtelen bekövetkezett halálával. Mit tett ez az ember? Mivel szerezte meg a nemzet általános megbecsülését? Miért állított a polgárság már halála után 6 évvel szobrot Baross Gábornak? 1. Az infrastruktúra fejlesztése Baross Gábor, ez a rendkívül tehetséges és ambiciózus politikus felismerte, hogy az infrastruktúra: a posta, a telefon, az utak, a vasút, a víziutak és a tágabb értelemben vett infrastruktúra a pénzügyi és bankrendszer, a szakoktatás fejlesztésétől és minőségétől függ az ország haladása. A magyar ipar és kereskedelem felvirágzásához olcsó, gyors utazásra, pontos szállításra van szükség. A meglévő infrastruktúra hatákonyságának növelése, ill. további nagy infrastrukturális beruházások nélkül az ország modernizációja nem fog sikerülni. Ezért Baross kiharcolja, hogy az évtizedek óta súlyos költségvetési hiánnyal küszködő államháztartás egyre többet fektessen be az infrastruktúra kiépítésébe. A kor gazdasági húzóágazata a vasút Az állami gazdaságfejlesztés is a vasút felé fordul. Baross vasútpolitikájánák lényege: vasútállamosítás és díjszabási reform. Az 1880-as években a magánvasutak magas árufuvarozási díjai különösen kedvezőtlenül érintették a magyar mezőgazdaságot. Értékesítési válság alakult ki, mert a magas szállítási díjak miatt csökkent a magyar termékek versenyképessége. A magánvasutak szembekerültek az ország gazdasági érdekeivel. A magyar állam 1880-1885 és 1889-1891 között egymás után államosítja a magánvasutakat. Baross 1887-ben a képviselőháznak egy terjedelmes és rendkívül precíz előterjesztésben bebizonyítja, hogy az 1880-85 közötti államosító politika minden szempontból helyes volt. További előkészítő munkálatok után Baross 1889-től gyors 1