Vágvölgyi Ádám: Junkers F-13. A Junkers repülőgépek története 1909-től 1932-ig (Budapest, 1990)
Az F-13 Közép- és Dél-Amerikában
A kolumbiai kormány és a SCADTA légiközlekedési vállalat között létrejött megállapodás alapján a vállalat hetenkénti postaszállításra kötelezte magát, s ennek fejében engedélyt kapott saját légiposta üzemeltetésére és légiposta bélyeg kiadására. Ezt követően indította meg a vállalat a rendszeres légiforgalmat a Barranquilla— Girardot—Neiva és a Barranquilla— Cartagena útvonalakon. (37. ábra, XX. o.) Az útvonalhálózat bővítése céljából az 1924. év végéig további öt F-13 repülőgépet vásároltak. Az F-13 típus sikerét bizonyította, hogy az 1925 és az 1929 évek között a SCADTA még további tizenegy F-13 repülőgépet szerzett be a Junkers-művektől. Az amerikai piac bővítése céljából a Junkers-művek az 1922 és 1925 közötti években két kereskedelmi propaganda utat szervezett. Az elsőt Kubába, Havannába indították két F-13 típusú, a D-213 lajstromjelű „Birkhahn" nevű (gyártási száma: 629) és a D-217 lajstromjelű „Flamingo" nevű (gyártási száma: 633) repülőgéppel. A propaganda utak során utasrepültetéseket rendeztek Kuba szigete körül és több városban. Kubán kívül több Karib-tengeri szigeten, valamint a közeli Venezuelában rendeztek bemutató repüléseket. Brazíliában. . . Röviddel ezután az akkori brazil fővárosba Rio de Janeiróba folytatták propaganda útjukat, ahová egy további F-13 repülőgép, a D-218 lajstromjelű „Kauz" nevű (gyártási száma: 634) is megérkezett. A városban több bemutatórepülést tartottak. Rövid időn belül megnyitották a Junkers-művek Rio-i képviseletét is, de annak ellenére, hogy Junkers jelentős anyagi eszközöket fektetett be a képviselet létesítésekor, az nem hozta meg a kívánt gazdasági eredményt. Propaganda-repülés — Junkers fia halálával. . . 1923. június 25-én Hugo Junkers elvesztette egyik fiát, Wernert. A fiú résztvett a dél-amerikai propaganda repüléseken. A végzetes napon az eltörött légcsavar szétszóródó szilánkjaitól a motor megsérült, s ezt követően a D-213 lajstromjelű „Birkhahn" Brazília északi partja mentén Aracatinál lezuhant. Hermann Müller pilóta és a Junkers-fiú a szerencsétlenségnél meghaltak. A szerencsétlenség után megmaradt két F-13 repülőgép közül a D-218 lajstromjelű „Kauz" több brazíliai útvonalon volt üzemben. A D-217 lajstromjelű „Flamingo" 1923-ban Rio de Janeiroban még repült. További sorsa ismeretlen. Argentína, Bolívia. . . A „Kauz"-t 1926-ban Argentínába vitték, s Buenos Aires és az uruguayi főváros Montevideo közötti útvonalon közlekedtették. Ezt követően a gépet a bolíviai Lloyd Aéro Boliviano (LAB) légiközlekedési vállalat vette meg és ott még 1935-ben üzemeltették. Az első sikertelen dél-amerikai kereskedelmi propaganda utat 1924 januárjában követte egy második, öt darab F-13 típusú repülőgéppel. Az első repülőbemutatót Argentínában a Junin város melletti repülőtér felavatásán tartották. A repülőbemutatón három Junkers F-13 repülőgép vett részt, a D-320 lajstromjelű „Kormoran"
