Vágvölgyi Ádám: Junkers F-13. A Junkers repülőgépek története 1909-től 1932-ig (Budapest, 1990)
Északi-sarki expedíció — sok sikertelenséggel
Mentőexpedíció Dessauból. . . H. Hammer a kérelemmel megfordult Dessauban. Ott kérésének eleget téve, Junkersék összeállítottak egy expedíciót, melyhez két úszótalppal felszerelt F-13 repülőgépet biztosítottak. Ezek a D-192 lajstromjelű ,, Meise" (gyártási száma: 616) és a D-260 lajstromjelű „Eisvogel" (gyártási száma: 650) gépek voltak. (35. ábra, XIX. o.) Heinrich Pütz a „Meise" és Arthur Neumann az „Eisvogel" pilótáján kívül az expedícióban Fredy Duus dán és Walter Mittelholzer svájci pilóták vettek részt. Az előbbi a tolmács, az utóbbi a fényképészeti feladatokat látta el. A második baleset. . . A „Meise" 1923. június 10-én startolt Hamburg mellett az Elbáról. Útban Svédországfelé— mintegy 200 kilométer megtétele után — a dán Falster sziget közelében a motor gyújtásában hiba keletkezett, ezért kényszerleszállást végeztek a vízre. Ezt követően a felszállási kísérletnél a repülőgép a vízre zuhant és összetörött. Az „Eisvogel" június 13-án érkezett meg a norvégiai Bergenbe. Ott az expedíció többi résztvevőihez csatlakozva az „Eidshorn" norvég gőzössel elérték a Spitzbergákat, ahol Amundsen várta őket. A harmadik baleset. . . Eközben Omdal a JL-6 gépe futóművére szántalpat szerelt fel és a gépet teherrel ellátva próbarepülésre indult. Leszállása során a szántalpas futómű összetörött, s ezzel Amundsen repülős expedíciója befejeződött, mielőtt még a tervezett kiindulópontot — a Barrow-fokot — elérték volna. A Junkers-mentőexpedíció, melynek „Eisvogel" gépe még rendelkezésre állt, ezzel elvesztette rendeltetését. Az expedíció tagjai a Junkers-művektől telefonon azt az utasítást kapták, hogy földrajzi kutatásokat végezzenek és légifelvételeket készítsenek az „Eisvogel"-lel. A negyedik gép mégis hasznos munkát végzett. . . A. Neumann és kísérője W. Mittelholzer Green Harbour-i támaszpontjukról felszállva két napon át légifelvételeket készítettek. Július 8-án azzal a céllal indultak el útjukra, hogy amennyire csak lehetséges az Északi-sarkot megközelítik. Már elhagyták a 80-as szélességi fokot, amikor az F-13 motorja elkezdett szabálytalanul működni. Ezután még körülbelül a 83-ik szélességi fokig jutottak el, majd onnan kénytelenek voltak visszafordulni. Gépük kb. hatórás repülés után Green Harbourba szerencsésen megérkezett. A Mittelholzer által készített filmeket és fényképeket kiértékelték, s ezek alapján a Spitzbergák (Svalbard) és környéke térképét kiegészítették, vagy ahol erre szükség volt, helyesbítették. Az olasz sarkkutató Umberto Nobile szerint ez az expedíció volt az első a sarkkutatás történetében, amely légifelvételek alapján földrajzi felderítést végzett. Ennek során az Arktisz fölé olyan messzire, mint az „Eisvogel" addig még egy repülőgép sem repült.
